Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
csolja össze, és ez kapcsolódik a töltést keresztező nyomócsőhöz vagy nyomócsövekhez. Különösen kényes hely és egyedi tervezési megoldást igényel a nyomócsőnek a gépházból való kilépési helye. A töltésbe épitett acél nyomócsöveket elmozdulás ellen vasbeton alaplemezhez kell rögziteni. Gyakori az acél nyomócsövek külső beton burkolása, ami egyúttal a korrózióvédelmet is megoldja. A vasbeton nyomócsövet a külső és belső terhelésekre, valamint hosszirányban az egyenlőtlen süllyedésből származó igénybevételekre kell méretezni. A cső falvastagsága a belső méretnek legalább 1/8-ad része, de min. 15 cm legyen. A vasalást a betonozási ütemek figyelembevételével úgy kell megtervezni, hogy egy közbenső munkahézaggal /a felső rész vasalásának és zsaluzásának szerelése idejére/ a teljes szelvény bebetonozható legyen. A nyomócső a hullámtéri oldalon a nyomóaknába torkollik. A cső diffuzorszerü kialakításával biztosítani kell a kilépő sebesség csökkentését a veszteség csökkentése és a kilépő vizsugár romboló hatásának elkerülése érdekében. A nyomóaknában kell elhelyezni a nyomócső jellegének megfelelő zárószerkezetet úgy, hogy az a legmagasabb külső vizállás esetén is kezelhető legyen. A nyomóakna a csatornába épitett műtárgyaknál ismertetett megoldásokkal /1. 28. ábra/ csatlakozik az elvezető csatorna szelvényéhez. A kimosásmentes csatlakozás érdekében /aminek itt fokozott jelentősége van, mivel az esetleges kimosások az árvédelmi biztonságot veszélyeztetik/ a nyomóakna után megfelelő burkolatot és utóágyazatot kell alkalmazni. 83
