Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
tonsági követelmények legalább két gépegység alkalmazását indokolják. A gépszám további növelése gazdasági számításokkal támasztható alá. A gépek számának növelésével ugyan nő az építési /beruházási/ költség, de a kedvezőbb üzemviszonyok, a rendszeresen jobb hatásfokú munkaponton való üzemelés, stb. ellensúlyozhatja a többletköltséget. A változó emelőmagassági és vizszállitási igényekhez jól alkalmazkodnak a változtatható lapátállásu propellerszivattyúk. Ezek al kalmazását az előbbiekhez hasonló módon gazdasági megfontolá sok indokolhatják. A változó üzemviszonyokhoz való alkalmazkodást segiti a meghajtó motorok fordulatszámának változtatá si lehetősége, ez azonban elektromos meghajtás esetén csak költséges és bonyolult berendezésekkel biztosítható. A szivattyútelep gazdaságosságát javitja, ha a telep a belvizátemelési feladatokon kivül ellenkező irányban öntöző- vizátemelést is végezhet. A szivattyúk két feladatra való alkalmassá tételét vagy a szívó és nyomócsőrendszeren levő tolózárak, zsilipek megfelelő kezelésével /pl. a Hódmezővásárhelyi szivattyútelepnél - 38. ábra/ vagy mindkét irányú vizszállitásra alkalmas gömbszivattyuk alkalmazásával /pl. Tiszavelk - 39. ábra/ lehet megoldani. A választott szivattyutipus többnyire már meghatározza a szivattyú tengelyelrendezését is. A vízszintes tengelyű szivattyú előnye, hogy az áramlás iránya nem törik meg, az alapozással nem kell mélyre menni, - hátránya, hogy a méghaj tó motort szigetelt aknában a vizszin alatt kell elhelyezni, vagy bonyolult erőátvitelt kell alkalmazni. Függőleges tengelyű motoroknál a meghajtó motor száraz térbe kerülhet. A két megoldás előnyeit egyesíti a ferde tengelyelrendezés /pl Tárnokréti II. szivattyútelep - 36. ábra/. A kis emelőmagasságra alkalmas szárnylapátos szivattyúk szivómagassága csekély, ezért többnyire az alviz szintje alatt, vagy alig kiemelten kell a szivattyúkat elhelyezni. Ez elősegíti a szivattyúk inditását is. A szivattyúk leállása után a felviz felől való visszaáramlást önműködő zárószer kezettel vagy a nyomócső max. felvizszin fölé való emelésével és levegőbeeresztéssel kell megakadályozni. A szivattyútelep három különválasztható szerkezeti elem bői:- a szivóaknából,- a gépházból vagy szivattyúállásnál gépalapból és- a nyomóaknából áll. A szivóakna feladata a viznek a szívócsőre való vezetése, a gépház a szivattyút és a meghajtó motort fogadja be /általában ebbe a tömbbe kerülnek a kisegítő helységek/, a nyomóakna a nyomócső kitork^lását és a kiömlő viz kimosásmentes elvezetését biztosítja. A szerkezeti elemek kapcsolata alapján megkülönböztetünk : 69
