Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
sénél, ami a műtárgyak átépítésével jár együtt, a szükséges keresztezés! pontok számát és helyét helyszíni bejáráson kell az érdekeltekkel egyeztetni és az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet a tervekhez csatolni kell. Az utak és csatornák keresztezési műtárgyának kialakítását és méreteit a belvízcsatorna és a keresztező közlekedési vonal jellemzői határozzák meg. A belvizcsatorna átfolyási szelvénye a szállítandó mértékadó vízhozamtól függ. Tekintve, hogy a műtárgyak későbbi bővítése lényegesen bonyolultabb, mint a csatlakozó csatornaszakaszok bővitése, gyakran előfordul, hogy a mederre és a műtárgyra eltérő mértékadó vízhozamot választanak. A műtárgyak mértékadó vízhozamának megadásánál vagy kisebb előfordulási valószínűségű belvízi helyzetből indulnak ki, vagy már egy ismert, későbbi fejlesztési állapot adatait adják meg. A mértékadó hozamok értékét a Vizügyi Igazgatóságok a műszaki megoldás elvi meghatározásának keretében adják meg, illetve hagyják jóvá. A keresztezési műtárgy statikai szempontból megkívánt teherbiróképességét a keresztező közlekedési ut jellege szabja meg. A számításba veendő terhelési osztályt és a hidpálya kialakításával kapcsolatos egyéb követelményeket /pályaszélesség, járda stb./ 2 m alatti nyílású közúti műtárgyaknál az illetékes tanácsok, 2 m feletti nyílásnál a KPM Közúti Hidosztálya határozza meg. A széles mezőgazdasági gépek /vetőgép, kombájn stb./ miatt 6 m-nél kisebb pályaszélességű műtárgyat mezőgazdasági jellegű dülőuton sem készítenek. Legelőre vezető un. felhajtó utaknál a pályaszélesség általában 10-12 m. A műtárgyak átfolyási szelvényét a megengedhető szélesség vagy a műtárgy által okozott - a sebességgel összefüggő - duzzasztás értéke alapján határozzák meg. A megengedhető sebesség általában 0,6-1,2 m/s, aminek kb. 3-10 cm duzzasztás felel meg. Kisebb esésű csatornán - ahol esetleg több műtárgy visszaduzzasztásának egymásrahatásával is számolni kell /ennek hidraulikai számítási módjával a csatornák hossz-szelvé- nyi tervezésével kapcsolatban részletesen foglalkoztunk/ a kisebb sebességekre és duzzasztásokra kell törekedni. Nagyobb esésű csatornáknál megengedhető, sőt kedvező a nagyobb duz- zasztásu műtárgy alkalmazása is. Tekintve, hogy a megengedhető sebesség és duzzasztás e szerint a helyi viszonyoktól függ, általános szabályt megállapítani nem lehet. Nincs értelme az egyes esetekben támasztott olyan követelményeknek sem, hogy a megengedhető sebesség értékét a csatornában várható sebességhez kapcsolják /pl. kikötik, hogy ezt a sebességet 10 %-nál nagyobb mértékben nem haladhatja meg./ Ha azonban a műtárgyban előálló sebesség a mederben fellépő sebesség értéket 30 %-nál nagyobb mértékben meghaladja, úgy akkor is gondoskodni kell az utófenék burkolásáról, ha a számítások szerint a kilépő sebesség még igy is a medret meg49
