Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
L a szakasz hossza, akkor ahol hv - a szakaszon levő műtárgyak duzzasztásainak öszszege. A szelvények méretezését közelitő számitásokkal vagy erre a célra szerkesztett segédletek /táblázatok, grafikonok, nomogramok, tolólécek/ segítségével végezhetjük el. A szelvényméretezés segítségével a számított szelvényekben megkapjuk a vízmélységet és ezzel a hossz-szelvényen megszerkeszthetjük a csatorna fenékvonalát. A szakaszonkénti méretezés miatt a méretezési szakaszok határszelvényében eltérő mélységek és fenékszélességek adódnak a felső, illetve az alsó szakasz adataiból. Különösen jelentős lehet az eltérés mellékcsatornák betorkollása helyén. Az átmenetet úgy kell kialakítani, hogy a szelvényben a szükséges nagyobb szelvény- terület már meglegyen. A fenékszintekben mutatkozó különbséget úgy kell kiegyenlíteni, hogy az átmeneti fenékszakasz esése ne haladja meg az 5 %o-et. /A mértékadó vizszállitásnál ugyanis a tervezett vizszintnek megfelelő eséshez tartozó sebesség alakul ki, de kis vizszállitásnál a fenékesés lesz mértékadó és túlzott sebességek léphetnek fel./ A fenékszélességben szükségessé váló átmenetet, ha egyidejűleg fenék- szint-változás is van, ugyanazon a hosszon kell kialakítani, ha a fenékszint változatlan, akkor kb. 1:20 haj lássál kell az átmenetet kiképezni. Az átmenetre vonatkozó adatokat általában elegendő a hossz-szelvényen feltüntetni. Közel egyenlő nagyságú csatornák találkozásánál az előbb ismeretett elvektől eltérő megoldást is lehet választani, szem előbb tartva az ebben az esetben már jelentősebb áramlástani követelményeket. Az ilyen átmenetek tervezésénél részletes kitűzési helyszinrajzot is kell késziteni. Kivételes esetekben sor kerülhet az átmenet műtárggyal való megoldására is. A műtárgyat ebben az esetben a torkolati müvekre vonatkozó elvek szerint kell kialakítani. A keresztszelvény tervezéséhez szorosan hozzátartozik a mederből kikerült föld elhelyezésének - a depóniának - a tervezése is. A depónia tervezésénél az alábbi követelményeket kell kielégíteni:- a depónia ne veszélyeztesse a csatornaszelvény állékonyságát;- a depónia ne akadályozza a csatorna utólagos fenntartási munkáit;- a mezőgazdaságtól minél kevesebb haszonterületet vonjunk el. A csatornaszelvény állékonysága érdekében a depóniát a partéltől meghatározott távolságra kell elhelyezni - padkát kell hagyni -, hogy a csapadék a talajt a mederbe vissza ne 45
