Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése
A lefolyó vizmennyiség lefolyási hányad alapján való meghatározása nem felel meg a jelenség fizikai képének. A lefolyási hányad szorzótényezőként /L = oc.c/ való alkalmazása azt jelenti, hogy kisebb és nagyobb csapadékból arányosan ugyanolyan lefolyás keletkezik, holott a tapasztalat azt igazolja, hogy száraz talajfelszin esetén a kis csapadékokból egyáltalán nincs lefolyás, sőt ugyanakkor, amikor kellőképpen átnedvesedett, kötött talajon 50-60 mm-es csapadék katasztrofális belvizek okozója lehet, a száraz talajon alkalmazott szokásos 60-80 mm-es esőztető öntözés egyáltalán nem okoz lefolyást. Elvileg helyesebb tehát a lefolyást a csapadék /C/ és a veszteségek V/ különbségeként meghatározni, L = C - ü V ahol a V veszteségek a lefolyási időszak alatti P párolgásból, a B beszivárgásból és a T felszini tározódásból tevődnek össze, azaz L = C /P + B + T/ A lefolyás ideje alatt a P párolgás általában jelentéktelen, a T felszini tározódás a természetes és mesterséges mikrodomborzati formáktól /pl. szántás barázdái/ függ, és ugyanazon a területen viszonylag állandónak tekinthetjük. Azt, hogy egy adott csapadékból mennyi folyik le, elsősorban a csapadék hullása idején érvényes beszivárgási viszonyok határozzák meg. A talaj 'felszínére juttatott viz beszivárgási intenzitása a 15. ábra szerint változik, azaz egy kezdeti magas értékről egy állandósult alacsonyabb érték felé tart. A kezdeti magasabb érték egyrészt a felszini fellazított rétegek nagyobb áteresztőképességével, másrészt a kezdeti időszakban a lefelé irányuló kapilláris szívóhatással magyarázható. Ha a talaj felső része vízzel már részlegesen telitett, úgy a beszivárgási görbének már eleve csak a kisebb beszivárgási intenzitású szakasza érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az előbbi vizháztartási egyenletben szereplő és az összes veszteséget meghatározó B beszivárgás számszerű értéke a felsőrétegben tárolt K készlettől függ, képletben kifejezve: 15. ábra Beszivárgási görbe 39