Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése

A lefolyó vizmennyiség lefolyási hányad alapján való meghatározása nem felel meg a jelenség fizikai képének. A lefolyási hányad szorzótényezőként /L = oc.c/ való alkalmazá­sa azt jelenti, hogy kisebb és nagyobb csapadékból arányosan ugyanolyan lefolyás keletkezik, holott a tapasztalat azt iga­zolja, hogy száraz talajfelszin esetén a kis csapadékokból egyáltalán nincs lefolyás, sőt ugyanakkor, amikor kellőkép­pen átnedvesedett, kötött talajon 50-60 mm-es csapadék ka­tasztrofális belvizek okozója lehet, a száraz talajon alkal­mazott szokásos 60-80 mm-es esőztető öntözés egyáltalán nem okoz lefolyást. Elvileg helyesebb tehát a lefolyást a csapa­dék /C/ és a veszteségek V/ különbségeként meghatározni, L = C - ü V ahol a V veszteségek a lefolyási időszak alatti P párolgás­ból, a B beszivárgásból és a T felszini tározódásból tevőd­nek össze, azaz L = C /P + B + T/ A lefolyás ideje alatt a P párolgás általában jelenték­telen, a T felszini tározódás a természetes és mesterséges mikrodomborzati formáktól /pl. szántás barázdái/ függ, és ugyanazon a területen viszonylag állandónak tekinthetjük. Azt, hogy egy adott csapadékból mennyi folyik le, elsősorban a csapadék hullása idején érvényes beszivárgási viszonyok ha­tározzák meg. A talaj 'felszínére jutta­tott viz beszivárgási intenzi­tása a 15. ábra szerint válto­zik, azaz egy kezdeti magas ér­tékről egy állandósult alacso­nyabb érték felé tart. A kezde­ti magasabb érték egyrészt a felszini fellazított rétegek nagyobb áteresztőképességével, másrészt a kezdeti időszakban a lefelé irányuló kapilláris szívóhatással magyarázható. Ha a talaj felső része vízzel már részlegesen telitett, úgy a beszivárgási görbének már eleve csak a kisebb beszivár­gási intenzitású szakasza ér­vényesül. Ez azt jelenti, hogy az előbbi vizháztartási egyen­letben szereplő és az összes veszteséget meghatározó B be­szivárgás számszerű értéke a felsőrétegben tárolt K készlet­től függ, képletben kifejezve: 15. ábra Beszivárgási görbe 39

Next

/
Thumbnails
Contents