Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése

Az egyes hónapok átlagos lefolyási hányadai az évi átlagos lefolyási hányad függvényében

Egy öblözet havi átlagos lefolyási hányadának értékeit és számitási módját példaképpen a IX. táblázat tünteti fel. Ha a lefolyási jelenséget az átlagosnál csapadékosabb hónapok előzik meg, a lefolyási hányad a talaj telítettsége miatt az átlagos értéknél nagyobb. A talaj telítettségét a "megelőző csapadék index"-szel veszik számításba, ami a következőképpen számítható:

Ci

3C. . + 2C. _+C. 1-1 1-2 1-3

ahol

C. C.__; C. - a vizsgált hónapot megelőző első, második, 111 illetve harmadik hónap csapadékösszege.

Ha az a mutatószám egy adott határérték felett van, a számított átlagos lefolyási hányad értékeket a X. táblázatban megadott korrekciós tényezőkkel kell szorozni.

Az ismertetett módszerrel minden egyes öblözet minden egyes csapadékához meghatározható az egyedi lefolyási hányad és ennek segítségével megállapítható naponként az egységnyi területről lefolyó vizmennyiség mm-ben. A belvizképződésre hosszabb lefolyási időszakok jellemzőek, ezért az egyes bel- vizöblözetek vizsgálatánál 1-6 napos időszakok összegezett lefolyásértékeit vizsgálták, és az 50 éves időszak legnagyobb adatait nagyságrendi sorba állították. Az adatok Hazen-féle valószinüségi beosztáson való ábrázolásával és grafikus kiegyenlítésével meghatározható az egységnyi területről való lefolyás az idő és az előfordulási valószinüség függvényében, ebből pedig az egységnyi területről a fajlagos vizhozam. Az összefüggés alakja:

34