Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

1. A síkvidéki vízrendezés feladata

1.2 Belvizek keletkezésének feltételei

A vizfeleslegek külső /meteorológiai/ és a vizsgált vizgyüjtő helyi körülményeitől függő belső /domborzati, talajtani, növényzeti/ tényezők együttes hatására lépnek fel.

Magyarország éghajlatát a csapadék és a párologtatóképesség viszonylagos kiegyenlitettsége jellemzi. A sokévi átlagértékeket összehasonlitó ariditási tényező /PG/C/ az ország sikvidéki területein 1,0- 1,4 között van. A csapadék és területi párolgás éven belüli változása a 2/a ábrán feltüntetett jelleget követi, azaz a téli félév során a csapadék meghaladja a párolgás értékét, ezért viz- készlet-felhalmozódási folyamat lép fel, mig a nyári félév során a párolgás magasabb értéke miatt készletfogyasztás jelentkezik.

A csapadék és párolgás közötti időszakos eltéréseket a felső talajréteg tározó kapacitásának kell kiegyenlítenie. A nyári száraz időszak végén viszonylag száraz talajban kezdődik az őszi hónapok víztöbbletének visszatartása. A tavaszi hónapokra a talaj már telítődhet,

2. ábra

Vizhiányos és vizfelesleges időszakok meteorológiai okai

ami felszini vizkepzodeshez vezet. Elősegíti ezt az a tény, hogy a téli félév második felének csapadéka hó alakjában általában hosszabb ideig a felszínen tározódik és tavasszal viszonylag gyorsan olvad el. Tovább rontja a helyzetet, hogy a telitett állapotban megfagyott talaj nem képes a felszínen jelentkező hóié befő gadására. Átlagos évben a kb. 150 mm-nyi vizoszlopnak megfe lelő nyári félévi hiányt, illetve téli félévi többletet még közepes vízgazdálkodási képességekkel rendelkező talaj viz9