Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Balogh János vitaindító előadása: A műszaki és mezőgazdasági tervezés és beruházás összehangolása
91 cse a mezőgazdasági termőföld, vizforrásai szűkösek, csapadéka - különösen a vegetációs időben - kevés. A vidék mezőgazdaságát a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés jellemzi, közel olyan magas színvonalon, ami az öntözés nélküli gazdálkodás felső határát jelenti. A mezőgazdaság jelentős továbbfejlesztését az öntözés széleskörű megvalósitása tenné lehetővé, de a térség gazdasági fejlesztési problémáit önmagában az sem oldhatná meg. A továbbfejlődés lehetőségének kulcsa az élelmiszergazdaság vertikális tevékenységi rendszerének kialakításában rejlik. A térség termelési adottságai a termelési szerkezet a- lapvető változtatása nélkül teszik lehetővé ilyen rendszer létrehozását. Lényegében a gabonatermelés és feldolgozás, valamint az állattenyésztés továbbfejlesztéséről és rendszerbefoglalásáról lehet szó; gabona-szesz termelése, a szesz-moslék állattenyésztésben való hasznosítása, valamint a feldolgozás révén. Évente 50-100 ezer tonna kukorica szeszipari feldolgozása lehetséges, amiből 15-50 ezer tonna 96 %—os gabonaszesz állítható elő. A feldolgozás során nagy mennyiségben keletkezik szeszmoslék, amelynek nagy a fehérje tartalma és kedvező az aminósav összetétele. A moslék frissen felhasználva elsősorban szarvasmarha takarmányozására, száritva pedig takarmánykeverék gyártására alkalmas. A -szeszmoslékra alapozott állattenyésztés a technikai és állategészségügyi korlátok között jelentős mértékben koncentrálható. A keletkező szeszmoslék évente mintegy 20-40 ezer szarvasmarha és 150-500 ezer sertés hizlalását teszi lehetővé.
