Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Balogh János vitaindító előadása: A műszaki és mezőgazdasági tervezés és beruházás összehangolása
72 2.2/1 Marjai Gyulax - Simonné, Kis Ibolya:3“ A RIZSTELEPEK AUTOMATIZÁLT ÖNTÖZŐVÍZ ELLÁTÁSA. ÉS HATÁSA AZ ÖHTÖZŐ- HENDSZEHEK ALAKULÁSÁRA A rizstermesztés nagymérvű öntözővizigényessége és a vízkészleteink gazdaságos hasznosítása szükségessé teszi . annak vizsgálatát, hogy milyen mértékben csökkenthető a rizs öntözésére felhasználandó viz mennyisége a termelési technológia javításával, a rizstelepek korszerűsítésével, az automatikus vízellátással és hogy ezeknek milyen kihatása van az öntözőtelepek méreteinek kialakítására. A korábbi rizs vetési és öntözési gyakorlat, a rizs vegyszeres gyomirtási lehetőségének hiányában, abból alakult ki, hogy a gyomfajták nagyméretű károkozása és sűrűsödése ellen elárasztással kellett védekezni. Ezért a rizst a talajfelszínére szórták, azután 8-10 cm-es vizréteggel elárasztotx ták /4000 m /ha/. Május 10.-augusztus 31. közötti 113 napos i- „ , x doszakban a párolgás es elszivárgás miatt 10170 m /ha vízmennyiséget kellett pótolni úgy, hogy a tenyészidőszak elején 10 cm-es később pedig 15-20 cm-es vizréteget kellett folyamatosan fenntartani. Ezzel a módszerrel az évi nettó fajlagos vízfelhasználás 14170 m /ha volt vízhozamra átszámítva, az első elárasztáshoz 3,15 1/s/ha, a friss viz pótlásához pedig 1,14 1/s/ha szükséges. Azonban ez a termesztési módszer a rizs biológiai igényeit nem elégítette ki, különösen nem a vegetációs időszak első felében. A vetés időpontjától kezdve fenntartott és az igéx a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, osztályvezető Öntözési Kutató Intézet, Szarvas a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, osztályvezető öntözési Kutató Intézet, Szarvas xx
