Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Előszó

BLQSZÓ Az egyes vízgyűjtők felületét boritó talajok szerkeze­te és a mezőgazdasági kultúra jelentős hatást gyakorol a vízfolyások, patakok, folyók, folyamok vízjárására. A jó szerkezetű, intenzív mezőgazdasági kultúrájú talajokkal borított vízgyűjtőkön a csapadékok zöme beszivárog a talaj­ba. A vizfeleslegek a talajvízbe kerülnek, amely egyenletes áramlással a völgyienékeken kialakuló medrekben egyenletes vizhozamu folyókat és folyamokat hoz létre. A rossz szerkezetű talajokkal, és fejletlen mezőgaz­dasággal borított vízgyűjtőkön a csapadék lehulló vizmeny- nyiségeinek nagy része nem jut be a talajba, hanem a talaj felületéről lefolyik. A lefolyás a mezőgazdaságilag müveit területen eróziót hoz létre, az erózió pedig a medreket fel- iszapolja. A vízfolyások vízhozamát a lefolyás időszakosan felduzzasztja. Az ilyen folyóvölgyekben gyakoriak az árvi­zek, az elöntések. A lefolyó csapadékvizet a vízgyűjtő magasabb területén öntözéssel kell pótolni. Az időszakos áradások ellen fo­lyószabályozással, árvédekezéssel küzdenek. Az árvédelmi töltéseken kívül maradó vizenyős területeken lecsapolással, belvízrendezéssel teszik lehetővé a mezőgazdálkodást. Az ICID 9. Európai Regionális Konferenciájának 2. té­maköréről tájékoztatást nyújtó jelen füzet a fenti kérdé­sekkel kapcsolatban beadott tanulmányokat az alábbi csopor­tosításban IsHjerteti:

Next

/
Thumbnails
Contents