Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Balogh János vitaindító előadása: A műszaki és mezőgazdasági tervezés és beruházás összehangolása

110

Vizsgálatainkban a cukorrépánál 1965-1970-ben azonos termőhelyi adottságok, azonos trágyahatóanyag, valamint öntözővíz felhasználásnál 20 % volt az agrotechnikai színvonalnak tulajdonítható eltérés.

Mind a ráfordítások, mind a hozamok végül a jövedelmezőség lényeges és egyben.válto?tatható tényezői a tápanyag- és öntözővíz felhasználás. Az 1. táblázatnál is hivatkozott

vizsgálatok szerint a cukorrépánál azonos termőhelyi adottságok és agrotechnikai színvonalnál a különböző tápanyag és ön- tözőviz-felhasználás az induló szinthez mértan 63-75 >£— kai növelte a termést. Ugyanitt a két változó ráfordítás optimális kombinációja a költségeket is közel 60 %-kal növelte.

2.2. Az optimális hozam-ráforditás /tápanyag.öntözővíz/ kombinációk vizsgálata

Az ágazatok hozam, illetve ráfordítás optimalizálásának ig?n változó eseteivel találkozunk a gazdaságokban.

Öntözés nélkül ökonómiai szempontból a trágyahatóanyag felhasználás optimumát célszerű keresni, áz gyakorlatilag ezen egyetlen változó ráfordítás és termésnagyság függvényszerü kapcsolatával jellemezhető. A csukorrépánál ezt a helyzetet az 1. ábrán mutatjuk be.

Öntözésre történő berendezkedésnél vagy meglévő öntözésnél előfordul, hogy amikor csak meghatározott öntözővíz sieny- nyiség kiadására van lehetőség /vizforrás, öntöző berendezés kapacitása, stb. korlátoz/. Ilyenkor szintén csak a trágya- felhasználás a megváltoztatható ráfordítás tehát ennek optimumát kell keresni az öntözővíz függvényében /lásd l.ábra/.