Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.3 A folyócsatornázás és víztározás összefüggései az ipari és mezőgazdasági vízhasznosítással

72

éa a háború után kisminta-kisérletek a meanderek átvágására.

Az 1947-es árviz után indultak újra a munkák, Uj terv készült Grenoble-ig 2000, alatta 3000 m^/s levezetésére. Az Iseren 3 millió mJ kotrással bővitették a medret és erősítették ebből a gátakat. Felújították a lecsapoló rendszer 630 km-nyi csatornáit, uj torkolatokat épitve. Egy Grenoble fölötti 2.650 m hosszú kanyargós mederazakaszt 850 m-re rövidítettek le. A munka terjedelme a tervhez képest fokozatosan nőtt.

Jelentős erőt vontak be azzal, hogy engedélyezték a hordalékkitermelést eladásra. 1965-ig földmunka elmen 1,5-, el- adásra 2,5 millió -t kotortak ki összesen. Az uj meder e- sése 0,5 %t gátjai 0,5 m-rel magasabbak a százéves árviznél.

A Drac mentén kisebb gát-magasitás és part-erősi- tés folyt csak, itt is engedélyezték a rendszeres kavicstermelést a mederből.

Lassan uj probléma jelentkezett: a meder rövidítése, és a fentebb épitett zárógátak együttes hatására mélyülni kezdett a meder. 1,5-2,0 m-es süllyedések miatt a veszélybe került hidpillérek és partfalak alapozásait rendszeresen kell erősíteni..A helyzet gyors romlását Grenobleban az Iserenek egy kavicsból összecementált kemény küszöbe korlátozta csak.

A küszöb más gondot okozott: A hossz-szelvény változása miatt a védelem kényes pontja maga a 160.000 lakosú Grenoble lett, ahol a védvonal műtárgyait amugysem emelték mindenütt kellő magasságúra. Grenoblet utoljára 1859-ben árasztotta el az Isere.