Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.3 A folyócsatornázás és víztározás összefüggései az ipari és mezőgazdasági vízhasznosítással

69

1.3/9 Raymond Blanic:x AZ ISERE ES A DRAG RENDEZÉSÉNEK HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉSRE ÉS A VÁROSIASODÁSRA A GRENOBLE KÖRÜLI VÖLGYBEN

Az Iaere-nek a Grenoble fölötti, mintegy 40 km hoaszu, 4-5 km azélea völgyét jobbról a'Chartreuse meredek mészkő- aziklái, balról a Belledonne kriatályoa maaszivuma szegé- lyezi. A jégár vájta völgy fenekén 100 m—nél néhol jóval vaatagabb a negyedkori üledék. A nyugati azelektől védetten a 980 mm évi caapadéku fél-óceáni, fél-azárazföldi időjárá8 a mezőgazdaaágnak kedvez. A változó talaj néhol öntözéat is igényel, a területnek egy tizede viszont a magas talaj viz , vagy a folyó kiöntései miatt nem ia művelhető. A völgy szegélyén és a mellékvölgyek torkolatában az összesen mintegy 35.000 főnyi lakosság települései találhatók.

A folyó kisvize 50, középvize 150 m-ys, 1 %-ob árvize Grenoble-nál 1800 nr/s. Esése a tárgyalt szakaszon 1,3-ról 0,5 %-ra csökken, medre lejjebb erősen kanyarog. A folyó egymástól kb. 110 m-re lévő két gát közt folyik. A sikság vizeit kétoldalt hosszanti csatornák, a "Chantoume" -ok szivják le.

A Grenoble-i medencébe az Isere 6 km-es szakasza esik, számos hiddal, néhol kétoldalt végigfalazott partokkal. Ez után torkollik belé a 30-1800 m^/s közt változó hozamú Drac. Nagy, 3,4 % esésű, homokot és kavicsot szállit, amit néhol épitésre termelnek ki. Alsó 10 km-e a Grenoble-i medencében az Isere-hez hasonló távolságú gátak közt folyik. A medencét szinte teljesen kitöltik már a lassan összenövő települések, háromszázezer lakossal.

x

főmérnök, Ponts et Chaussées, GRENOBLE, Franciaország