Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.2 A folyócsatornázás és vízrendezési problémái

44

1.2/4 B. Shumakov:x SZTYEPPE-FOEYÓK TERVSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁSA

Sztyeppe-folyónak nevezzük azokat a folyókat, melyeknek a teljes vízgyűjtője sztyeppe terület. Az arid sztyeppén az átlagos évi csapadék sehol sem több 450-500 mm-nél, sok helyen 400 mm alatt marad. Ezért öntözni kellene, és e célra a Szovjetunió számos sztyeppe-területén az egyetlen vizforrást a terület saját felszíni vizei jelentik.

A terület lefolyásának 80-90 %-át a tavaszi hóolvadás adja, és ez az időszak legfeljebb 2 hónapig tart. Ezután a kisviz rohamosan csökken. Aszályos években zérus értékűvé válik, a folyómedrek kiszáradnak, talajvízzel telt medencék sorozatává válnak. A rendszerint magas sótartalom miatt ez a viz öntözésre alkalmatlan.

A Jurak-3al folyó vízgyűjtőjét 6 évig vizsgálták részletesen. Külön meghatározták a terepen lefolyó vízmennyiséget, és külön az ebből a medrekben a vizsgált szelvény/ek/ ig jutó vizet. Megállapították, hogy a terepen lefolyó viz- nek átlag csak 60 %-át /aszályos évben csak 40 %-át/ gyűjtik a medrek össze. Kiderült az is, hogy a maximális árviz- hozamok nagyobbak lehetnek, mint ami az érvényes képletekkel számítható.

Célszerű a kis vízgyűjtők hóolvadásának a vizét sekély, helyi tározókban felfogni, majd egyszeri öntözéssel ebből a talajvízkészletet megnövelni. Az 1 m körüli magasságú gátakkal körülvett tározók gazdaságos térfogata a 20-40 % ex

a műszaki tudományok doktora, igazgató, Déli Talajjavi- tási Kutató Intézet, Kovocserkaszk, SZOVJETUNIÓ