Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)
1.2 A folyócsatornázás és vízrendezési problémái
40 A fenti dimenziók csak példaként szolgálnak, helyükbe más pénz vagy időegységek is irhatok, a kWó helyébe is az éppen vizsgált termék dimenzióit kell irni. Az Eq eredmény - talán a vizerőhasznositást kivéve - csak becsülhető, az Rq ráfordítás meghatározása általában megbizhatóbb. A V illetve Vk vízmennyiségeket folyócsatornázás esetében a vízfolyás teljes vizháztartási mérlegéből kell meghatározni, amit ebben a rövidített ismertetésben nem részletezhetünk. A két mennyiség különbözhet egymástól, pl. a "folyóban hagyandó vizmennyiség"-gel csökkenthetjük a viz- erőtelepen átvezetett "kezelt" vizmennyiséget, hogy megkapjuk a vizerőhasznositást "terhelő" V vizmennyiséget. A viz többszöri felhasználása vízgazdálkodási szempontból kedvező. Ilyenkor természetesen mind az R fajlagos ráfordítás, mind az E eredmény növekszik. Folyócsatornázás hatásának vizsgálatakor első lépésként megvizsgáljuk, hogy a csatornázott folyóra vonatkozója fajlagos hozamok, illetve a V hasznosítható vízmennyiségek nagyobbak-e, mint csatornázatlan folyóra számított értékek. Ha igen, ez a csatornázás kedvező voltát igazolja. A számítások végezhetők először csak az egyenletek jelentősebb tagjaival. Folyócsatornázások gazdasági vizsgálatának első lépéseiben elegendő lehet csak a vízfolyásban végzett munkák számításba vétele. Kétséges esetekben a számításokat minden jelentős vízgazdálkodási műveletre kiterjesztjük. Elképzelhető az optimum számítása sok változat gépi számítással történő összehasonlításával is.
