Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.1 A folyócsatornázás és víztározás hatása az árvédekezésre és a folyószabályozásra

30

A viz elosztása kisvizek idején kedvezőtlen volt. Az Al- só-Rajna és az IJssel kevés vizet kapott, ez akadályozta az ottani hajózást, és nehezitette az északi országrészek ellátását édesvízzel. Kevés volt az élőviz, fenyegetett a sósvizek betörése a folyótorkolatokon, ill. a sós talajvizek feltörése.

Az IJssel vízhozamait már korábban megnövelték mederszabályozással, ezért a hajózási mélység biztosítására az Alsó- Rajnán már 1961-ben vízlépcsőt kellett épiteni Amerongen-nél, majd 1966-ban Hagestein közelében.

1970-re megépíilt a legfelső, Driel-i vízlépcső is. Ez visszaduzzaszt a T/aal kiágazása fölé, és biztosítja, hogy a Waal-ban is meglegyen az a vizmennyiség, ami a Rajna - Rotterdam-! jelentős nemzetközi viziut fenntartásához szükséges. A Vizeloszlás változását a 2, ábra mutatja.

IJSSEL

2« ábra# A csatornázás hatása a vízhozamok megosztására

Csatornázás előtt

Csatornázás után