Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.1 A folyócsatornázás és víztározás hatása az árvédekezésre és a folyószabályozásra

25

1.1/4 P. A. Shatberashvili sx ÁRAPASZTÓ MŰTÁRGYAK /VÍZÉPÍTÉSI MÜTÁRGYCSOPORTOK/ VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÁSA

Nyugat-Gruzia legnagyobb folyója, a 333 km hosszú Rioni a Kaukázus déli lejtőin ered, és Poti városéinál folyik a Fekete tengerbe. Vizjárása rendkivtil szélsőséges. Vízhozama 100-3500 nr/s közt-, évi lefolyó vizmennyisége 8-17 knr között változik. E viztömeg 65 %-át a tavaszi-nyári árvizek adják. A folyó alsó szakasza a Kolhida-i Alföldön visz végig.

Ragymennyiségü, évi 12 millió tonnányi hordalék rakódik le a folyó-völgy sikvidéki részén. A meder melletti horda - léklerakódás miatt a hullámtér méir 2-3 m-rel a völgyfenék szintje fölé emelkedett. A leszűkült árvizi meder vizszálli- tó képessége 1/3-1/5 része méir csak a közepes árvizhozamnak. Az árvizek rendszeresen átbuknak a méir régebben épült véd- gátakon, a folyó menti területek elmocsarasodnak.

Az első rendezési tervek alapján 1936-ban épült egy árapasztó csatorna, mely a torkolat fölött 12 km-rel ágazott ki a folyóból. Az árapasztót elzáró földdugót még 1939-ben az árviz átszakitotta, az árviz ettől kezdve az uj utón folyt le. Ekkor lemondtak az eredetileg tervezett osztóműtárgy é- pitéséről, mely a kisebb vizeket továbbra is a régi mederbe terelte volna.

x műszaki tudományok kandidátusa, Grúziái Hidraulikai, Mérnöki és Talajjavitási Tudományos Kutató Intézet, SZOVJETUNIÓ