Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
Az eddigiekből látható, hogy mind a vízszolgáltató képesség, mind az üzemidőkihasználás hatása azonos, vagyis velük arányosan változik a teljesítmény (együttes hatásuk tehát hatványozódik). Pl. a vízszolgáltató képesség és az üzemidő-kihasználás egyaránt 80‘%-os, ezért a tényleges teljesítmény csak 64 %-a lehet az elérhető teljesítménynek. Ezt az összefüggést szemlélteti a 22. ábra. A teljesítménycsökkenéssel exponenciálisan nőnek az egységnyi vízmennyiségre jutó állandó jellegű ráfordítások (23. ábra). A berendezett terület kihasználása A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az öntözésre berendezett területnek egy részén egyes években nem öntöznek, ez pedig az öntözés eredményessége szempontjából nem közömbös. A berendezett terület kihasználatlansága a következő hátrányokkal jár: — az öntözés várható eredménye a nem öntözött területen elmarad, és ez a kiesés annál nagyobb, minél intenzívebb kultúráról és magasabb színvonalú termelésről van szó; — az öntözetlen terület állandó költségei (amortizációs költség, karbantartási költség) az öntözés szolgáltatását terhelik s ezáltal nő az öntözés költsége. A költség növekedése pl. 60%-os területkihasználás esetén, a berendezés típusától, illetve az állandó jellegű költség arányától függően, 20—40% is lehet. Esőszerű öntözés Esőszerű öntözésnél elsősorban a különböző gépeknek, gépi vagy egyéb berendezéseknek van jelentős szerepük. A munkaerő feladata a gépek és berendezések üzemeltetése, illetve kiszolgálása. Az előbbiekből következik, hogy az esőszerű öntözés szervezésének egyik legfontosabb feladata a gépi és egyéb berendezések minél jobb kihasználása. Arra kell törekedni, hogy az öntözés során — az előírt minőség biztosítása mellett — a lehető legkisebb ráfordítás, illetve költség merüljön fel. Az esőszerű öntözésnél általában a következő munkákat kell elvégezni: — a vízellátás biztosítása, — az öntözőgépek üzemeltetése, — az öntözó'elemek (gépek, gépi berendezések) mozgatása, — a felügyelet, illetve a fellépő hibák elhárítása. A felsorolt munkák az egyes berendezéstípusoknál nem egyforma súllyal szerepelnek. Pl. a vízellátás csak akkor jelent külön feladatot, ha csatornahálózatból öntözünk. Az öntözőelemek mozgatása lényegesen kisebb feladatot jelent pl. egy teljesen beépített (stabil) berendezésnél, mint egy hordozhatónál. 96
