Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
eredményeket a vetésszerkezet intenzitása és a szerkezet függvényében a termelés színvonala fejezi ki. Öntözőgazdaságaink vizsgálata és a gazdaságossági követelmények alapján állítottuk össze a 9. ábrát, amelyben a választás tartományát fejezzük ki. Az ábra alapján megállapítható, hogy a kis intenzitású és az alacsony színvonalú termelésnél csak szerény áldozatokkal lehet öntözésre berendezkedni. Az intenzitás és a színvonal növekedésével nagyobb ráfordításokat lehet az öntözésre is fordítani, így is gazdaságos lesz az öntözés. Egyben az is megállapítható, hogy a választás tartománya az intenzitás és színvonal növekedésével szintén tágabb. Igényes, nagyobb ráfordításokat kívánó műszaki fejlesztés tehát nem képzelhető el a vetésszerkezet intenzitásának, de különösen a termelés színvonalának lényeges növelése nélkül. színvonal 9. ábra. A növénytermelés szerkezetének intenzitása, a termelés színvonala és az öntözési ráfordítások összefüggése Az öntözés hatása az egész gazdaságra Az öntözés bevezetésekor kialakított döntések sok vonatkozásban érintik a gazdaságot. Ezek a hatások lehetnek közvetlenek vagy közvetettek és egyszerűek vagy összetettek. A hatások jellege az öntözés üzemi formájából, az öntözőberendezés milyenségéből, valamint az öntözéses termelés méretéből és irányából adódik. A gazdaságra gyakorolt hatások általában bizonyos tevékenységek minőségét vagy a termelőerők mennyiségét, s ezenkívül kihasználását érintik. E hatások rendszerint nem külön-külön jelentkeznek, de közülük — adott esetben — egyik vagy másik döntő lehet. Általában mindazon hatások, amelyek az öntözés igényét vagy következményeit kifejezik, a közvetlen, amelyek pedig az öntözési tevékenységgel nem közvetlenül függnek össze, a közvetett hatásokhoz tartoznak. A fentieknek megfelelően a 10. ábra szemlélteti az öntözés gazdaságra gyakorolt hatásának elvi sémáját. Az ábrából látható, hogy a hatások mérlegelésekor nem elegendő csak egy tényezőt figyelembe venni; mindig az öntözés valamennyi jellemzőjének ismeretében lehet, adott esetben, meghatározni az öntözés hatásterületét és hatásának jellegét. 69