Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
25. táblázat. Az 1000 kh-nál nagyobb területet ellátó félstabil esőztető berendezések jellemző gazdasági mutatói A mutató megnevezése Egység Élővízből vagy főműről Víztározóból üzemelve 1. A létesítésnél a) Beruházás — bruttó területre Ft/kh 9000 12 000 — nettó területre Ft/kh 9000 12 000 — a gépi beruházás aránya % 25 20 b) Felhasznált anyag — fém kg/kh 100 100 — cement kg/kh 40 50 — műanyag kg/kh — c) Területkiesés °/ — — 2. Az üzemelésnél a) Munkafelhasználás — egységnyi vízmennyiségre óra/holdmm 0,12 0,12 — egységnyi területre óra/kh 18 18 b) Üzemanyag-felhasználás — egységnyi vízmennyiségre kh/holdmm 0,45 0,45 — egységnyi területre kg/kh 70 70 c) Öntözési költség — egységnyi vízmennyiségre Ft/holdmm 4,50 5,10 — egységnyi területre Ft/kh 720 800 — az állandó jellegű költségek aránya V / O 35 45 Stabil berendezések A teljes vízvezető és vízszétosztó hálózat felszín alá fektetése nagy költség árán valósítható meg. Ilyen berendezések építése csak nagyon intenzív szerkezetű és magas színvonalú termelés esetén lesz célszerű. Ilyen termelésnél a különleges célokat (fagyvédelem stb.) is hangsúlyozni kell. A különböző területet ellátó berendezések gazdasági jellemzőit a 26. táblázatban közöljük. Látható a táblázat adataiból, hogy igen nagy költséggel és fajlagos anyagfelhasználással létesíthető a stabil berendezés. Az üzemelési ráfordítások viszont nem csökkennek olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudnánk a nagy befektetést. így nagy öntözési költséggel kell számolni. Általában ez a berendezéstípus csak nagyon kivételes esetekben és nagyon alapos meggondolásokkal létesíthető. Csak olyan helyen és körülmények között lehet célszerű, ahol rendszeresen nagy (200 mm körüli) vízmennyiséget kell kiadni. A nagy állandó költség arány miatt ui. így csökkenthető az öntözési költség. 5 Az öntözés üzemtana 65
