Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
15. táblázat. A kútvízzel öntözött területek alakulása Magyarországon Év összesen, kh Öntözött terület ebből kútöntözés A kútöntözésből csőkút kh % kh | % 1930 14 610 171 1,1 1934 16 227 1 103 0,7 1947 20 170 300 1,5 1952 98 200 8 000 8,2 1960 164 600 12 750 7,8 4 520 35,4 1961 231 571 22 727 9,8 16 253 71,5 1962 382 257 48 838 12,7 47 558 97,5 1963 468 417 68 828 14,7 57 866 85,0 1964** 462 900 73 630 16,0 62 668 85,3 1965 173 445 22 414 12,9 20 300 90,8 1966 283 000 37 830 18,2 34 500 91,2 1967 355 551 51 498 14,5 48 400 93,8 * Jelentés az öntözés 1963. évi eredményeiről: OVF és FM együttes kiadványa. Budapest, 1964. ** Vízkészlet-gazdálkodási Évkönyv 1964. Budapest. 1965. OVF - VITUK1 kiadvány alapján. A csatornahálózat mint vízforrás már jelentős terheket okoz, mert: — beruházást kíván (1500—3000 Ft/kh) a gazdaságtól, — általában termőterületet foglal el, — sokszor jelentős vízveszteség forrása, — nagy népgazdasági áldozatot kívánhat (nagylétesítmények, rendszerek, fürtök), — termelési kötöttségekkel jár (tábla, úthálózat stb.). Előnye azonban az ilyen vízforrásnak, hogy a folyóktól távoli területek öntözését is lehetővé teszi, egységes öntözési elgondolások kialakítása lehetséges, továbbá az is, hogy a feladat igen változatos berendezéstípusok igénybevételével oldható meg. A csatornahálózat lehet burkolatlan és burkolt, készülhet betonhéjcsatorna, és a felszín alá fektetett csőhálózatban is vezethető az öntözővíz. A vízkiemelésnél alapvetően két megoldás, a gravitációs és a gépi kiemelés között kell különbséget tenni. A gravitációs vízkivételre Magyarországon mindenekelőtt olyan helyeken van lehetőség, ahol a felületi öntözés különböző berendezései kerülnek használatra. Kivételesen adódhat olyan terület, ahol az esőszerű öntözésnél szükséges nyomást gravitációsan elő lehet állítani. A gravitációs vízkivétel beruházási, de különösen üzemelési (költség-, energia- stb. megtakarítás) szempontból igen jelentős, ezért döntő lehet az öntözési mód, illetve a berendezés megválasztásánál. A gépi vízkiemelés (illetve -továbbítás) beruházási többletigénye a gravitációs vízkivétellel szemben nem túl jelentős (50—450 Ft/kh), annál fontosabb azonban a felmerülő energiaszükséglet és az öntözési költségben tapasztalható különbség. 4* 51
