Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása

Ez a két tényező együttesen dönti el a berendezés nagyságát, ami egyben az alkalmazás lehetőségeit is meghatározza.

A tárgyalt öntözési módokra vonatkozó összefoglaló adatokat a 13. táblázat tartalmazza.

A különböző berendezéstípusok jellemzése

Az ismertetett jellemzők általában érvényesek az érintett öntözési módokra. Minden öntözési módon belül sok berendezéstípus alakult azonban ki. Ezek a berendezések lényegesen eltérnek egymástól, sőt sok esetben még az öntözési mód általános jellemzőitől is. Ezért a berendezések önálló vizsgálatától nem tekinthetünk el. A berendezések vizsgálatát indokolja az is, hogy mindig berendezést választunk, és nem általában öntözési módot. A feltétlen területeken is külön kell foglalkozni a berendezés gazdasági mérlegelésével.

A berendezések jellemzésekor a következő három kérdéscsoportot kell megvizsgálni:

— a berendezéstípus általános műszaki jellemzői,

— az építés (alkalmazás) körülményei, valamint

— az általános jellemzőkből, az építés körülményeiből és egyéb feltételekből adódó üzemelési adottságok.

A felsorolt kérdéscsoportok és azokon belül az egyes tényezők különböző mértékben befolyásolják a berendezések létesítésével és üzemelésével kapcsolatos gazdasági mutatókat, ezért az egyes tényezőkkel berendezésenként fogunk majd foglalkozni. Emellett két fontos tényezőről, a vízforrás (a vízvezetéssel), valamint a vízkivétel módjáról általában is megemlékezünk.

Az öntözővizet a gazdaság nyerheti:

— élővízből (folyó, patak, tó),

— víztározóból,

— kútból (csőkútból) és

— csatornahálózatból.

Az élővízből történő öntözés a gazdaság számára előnyös, mert

a) nem terhelik a vízforrás létesítésével kapcsolatos beruházások, valamint

b) elmarad a vízszállítás költségének jó része, hátránya lehet viszont az ilyen megoldásnak, hogy

— változhat a vízforrás vízhozama, és ennek következtében módosulhat a vízhasználat (az öntözés) lehetősége (különösen kis vízhozamú folyóknál és patakoknál),

—• a vízállás-változások következtében a kiemelés körülményei (költségei is) módosulhatnak, és árvízi helyzetben károsodás is bekövetkezhet,

—az alkalmazott berendezéstől függően korlátozott az öntözhető terület nagysága, és kötött lehet az öntözött terület alakja is.

A felsorolt hátrányok ellenére az ilyen víznyerési lehetőségek kihasználása mégis igen jelentős mind üzemi, mind népgazdasági szempontból. Egyrészt, mert így a kisebb öntözési lehetőségek (az ún. helyi vizek) is kihasználásra kerülhetnek, másrészt

4 Az öntözés üzemtana

49