Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
zési költség is viszonylag kicsi: holdmm-enként 0,63—3,70 Ft között változik. Ez kh-ra számítva 300—1500 Ft/kh közötti öntözési költséget jelent. Az öntözési költség kedvező alakulása a felületi öntözést kis termelési értéket adó kultúrák öntözésére is alkalmassá teszi. Számításba kell azonban venni, hogy a költség 30—75 %-a állandó jellegű. Ez viszont azzal a követelménnyel jár, hogy kis termelési értéket adó növények öntözése esetén is rendszeresen nagy hozamnövekedésre kell törekedni, mert egyébként a költségek nagy hányada (az állandó költségek) öntözés nélkül is terheli a termelést. Az elmondottakból az is következik, hogy nemcsak az öntözés, hanem a termelés egyéb követelményeit is feltétlenül ki kell elégíteni, mert csak így lehet a felületi öntözés kedvező gazdasági hatását az egész termelés gazdaságosságán keresztül érvényre juttatni. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözés hazánkban, különösen 1960-tól kezdve, nagy fejlődésen ment keresztül, és azóta vezető szerepet játszik a különféle öntözési módokon belül. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy e nagyarányú fejlődés nem minden esetben objektív igények alapján ment végbe. Ezért bizonyos ellentmondás következett be, mert nem egy esetben felületi öntözésre alkalmas, sőt, berendezett területen is csőszerűén öntöztek. A következő okok gyorsították az esőszerű öntözés fejlődését: — rövid idő alatt nagy területeken kívántak öntözni, — a nagy fejlesztés sok kis terület öntözését biztosító vízforrás kihasználását indokolta,-— az öntözés egyenetlen felszínű, lazább talajokon is szükségessé vált, — elmaradt a viszonylag nagy tervezési és építési igény, — biztosították a hazai gyártási kapacitást és a szükséges importot, — a viszonylag kisebb öntözési szakértelem és gyakorlat is kielégítő volt, — az öntözésre nagyrészt mozgatható berendezések álltak rendelkezésre, — az öntözővíz pontosabban adagolható, és kisebb vízmennyiségek is kiadhatók, — nincs szivárgás miatti vízveszteség, — növelhető volt a napi üzemidő, — az esőztető berendezések több célra használhatók. A létesítés (építés) mutatói Az esőszerű öntözésen belül igen sok berendezéstípus alakult ki. Éppen ebből következik, hogy általános áttekintő képet az esőszerű öntözésről nehéz alkotni. Figyelembe kell venni azt is, hogy jelenleg is igen erős ütemben, új típusok alakulnak ki (pl. a nagy területek öntözésére alkalmas esőztető öntöző fürtök). Az esőztető berendezés vízforrása különböző lehet. A berendezés üzemelhet élővízből, csőkútból, csatornából. A vízforrás befolyásolja a kieső terület nagyságát. Fia pl. csatornából üzemel a berendezés, akkor 3—6,5%-os területkiesés is adódhat; 45
