Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A növényvédelem és az öntözés kapcsolata A növényvédelem és az öntözés kapcsolata, illetve az öntözésnek a növényvédelemre gyakorolt hatása kevésbé ismert probléma. Megoszlóak a vélemények arra vonatkozóan, hogy az öntözés segít-e a növényvédelemben, vagy pedig nő a növényvédelem ráfordítása. Elvileg tisztázottnak tekinthető, hogy a száraz meleget igénylő kártevők és betegségek (bolha, lisztharmat) ellen az öntözés — elsősorban az esőszerű öntözés — bizonyos védelmet jelent. Ezzel szemben a nedvességet és a páradús levegőt kedvelő betegségek (pl. peronoszpóra, fuzikládium) elterjedését az öntözés elősegítheti. Tisztázatlan azonban, hogy az említett pozitív és negatív hatások egyenlege hogyan jelentkezik a különböző kultúráknál. A növényvédelemre való berendezkedés, a növényvédelmi munkák ütemezése és szervezése általában független az öntözéstől. Olyankor azonban, amikor az öntözéssel kedvező feltételt teremtünk a kórokozóknak, célszerű a növényvédelmet az öntözéssel szorosan összehangolni. Ilyen eset adódik pl. a szőlő esőszerű öntözésekor. Az esőszerű öntözés hatására a szőlőben páradús mikroklíma alakulhat ki, és ez a levélzeten visszamaradó cseppekkel együtt kedvező feltételeket teremt a peronoszpóra fejlődésének. Az öntözésre rendszerint száraz meleg időben kerül sor, és ilyenkor a peronoszpóra lappangási ideje mindössze 4—5 nap. Éppen ezért nagyon fontos, hogy szőlőben az esőszerű öntözést minél rövidebb időn belül (0,5—1,5 nap) kövesse a permetezés. Természetesen - ha az időjárás megkívánja — két öntözés között is permetezni kell, mégpedig az egész területen, és minél rövidebb idő (4—5 nap) alatt kell a munkát elvégezni. A növényvédelmi berendezéseket általában az ilyen jellegű védekezésre méretezik, és az így méretezett felszerelések elégségesek ahhoz, hogy egy-egy öntözést követhesse a védekezés. Az esőszerű öntözés általában kedvező feltételeket teremt — a permetezés helyett — a porozás kiterjedtebb alkalmazásának. Ezt a lehetőséget ma még kevésbé használják ki, pedig a jelentősége igen nagy. Az esőszerű öntözés a prozás számára jó tapadási feltételeket teremt, emellett porozás esetén elmarad a nagymennyiségű víz (300— 800 1/kh) szállítása és kipermetezése. A porozás költsége körülbelül 1/4 része csak a permetezési költségnek. A speciális célú öntözések megszervezése A speciális célú öntözések közül különösen a fagyvédelmi öntözés és az öntözővízzel való műtrágyakiadás térhódítása említhető meg. A jövőben még nagyobb elterjedésükre lehet számítani, ezért — elsősorban a külföldi tapasztalatok alapján — megvalósításuk és szervezésük néhány kérdését szükségesnek tartjuk ismertetni. 154
