Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A következő lépés — az agronómiái igények figyelembevételével — annak megállapítása, hogy a kaszálás megkezdésétől számítva hány napon belül kell befejezni az öntözést is a táblán. Ez az előzőkben kifejtettek szerint maximum 7—8 nap. v Az előbbiek alapján meghatározható, hogy a betakarítás során egy nap alatt hány kh-at kell lekaszálni. a tábla területe, kh mm az öntözés ideje, nap ahol: Nmin = az egy nap alatt lekaszálandó terület, kh Az öntözés természetesen csak a takarmány tábláról való lekerülése után kezdhető el. A letakarításhoz szükséges időtartam — adott időjárási viszonyok között — elsősorban a betakarítás módjától függ. Ez szellőztetéses szárítás esetén 1—2, renden való szárításnál pedig 5—6 napra tehető. Amennyiben a tábla kaszálásának megkezdésétől az öntözés befejezéséig rendelkezésre álló idő (nap) több, mint a tábla öntözési ideje, akkor az egy nap alatt lekaszálható területet növelni lehet. ahol: Nmax = az egy nap alatt maximálisan lekaszálható terület, kh T — a tábla területe, kh n = a kaszálás elkezdésétől az öntözés befejezéséig rendelkezésre álló napok száma nö —a tábla öntözési ideje, nap Amennyiben egyidejűleg több táblán lehet öntözni (az egyes táblák külön berendezéssel, illetve öntözési kapacitással vannak ellátva), úgy egyszerre több tábla termését is be lehet takarítani. Öntözéses viszonyok között különösképpen fontos, hogy a lekaszált takarmány minél hamarább lekerüljön a területről, ezért a széna szárítására a szellőztetéses szárítási módokat célszerű alkalmazni. E módszernél ugyanis 1—2 napos fonnyasztás után, 40—45 %-os víztartalom mellett már lehordható a területről a takarmány. A betakarítás és az öntözés összehangolásán túlmenően a betakarítási munkák szervezése hasonló az öntözés nélküli termesztésben követett módszerhez. Az egyes munkafolyamatok időbeli elvégzéséhez szükséges eszközök megállapításakor a következő teljesítményadatok* szolgálhatnak alapul: kh/óra Kaszálás E-143-as fűkaszával 0,8—1,0 KZ-2-es fűkaszával 1,0—1,5 Rendsodrás (PZB-7-es rendsodróval) 2,5—3,0 Felszedés, rakodás (E-062-es géppel) 1,6—2,0 A szállítás, a távolságtól függően, az 55. táblázat adatai szerint alakul. * Tóth—Detre—Vámosi: Szálastakarmányok termesztése, szárítása és felhasználása. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1962. 148
