Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A táblázatban bemutatott nyolc változat az aratási és cséplési módok kombinációjából adódik. A táblázat alapján megállapítható, hogy a különböző' megoldások a kézimunka-felhasználásban térnek el leginkább, a fogatmunkában már kisebb, a gépi munkánál pedig legkisebb az eltérés. // rizsbetakarítási munkák összehangolása és megszervezése A betakarítási munka tulajdonképpen már a víz lecsapolásával kezdődik. A kedvező talajállapot biztosítása érdekében a rizstelepeket viaszéréskor (virágzás után 20—24 nap múlva) kell vízteleníteni. A szorosabb értelemben vett betakarítási munkák: — a learatás, — a cséplés, — a tisztítás és — a szállítás. A betakarítási munkáknál a következő teljesítményekre* lehet számítani: Aratásnál — sarlóval — kaszával — kévekötő aratógéppel — arató-cséplő géppel Cséplésnél — cséplőgéppel 10—15 q/óra — arató-cséplő géppel, kocsiról 8—10 q/óra — arató-cséplő géppel, kúpokból 7—9 q/óra A cséplőgéphez 10—12, az arató-cséplő géphez állva-cséplésnél 5—7, járva-cséplés- nél pedig 3—5 főt célszerű beosztani. Tisztításnál — cséplőgép után 10—15 q/óra — arató-cséplő gép után 8—12 q/óra A cséplés helyéhez még ma is leggyakrabban fogattal szállítják a rizst. Egy cséplőgép kiszolgálásához szükséges fogatlétszám elsősorban a szállítási távolságtól és a szállítóeszköz raksúlyától függ, amint ezt az 54. táblázat is mutatja. A szállítási távolság csökkentése érdekében célszerű a cséplést decentralizáltan végezni. Jelenleg a kaszás aratás és az állva-cséplés az általánosan lehetséges betakarítási forma. A levágott rizst 4—5 napig rendszerint rendben vagy kúpokban kell 10—20 Xöl/óra 30—60 Xöl/óra 1400—1500 Xöl/óra (0,7—0,9 kh/óra) 1350—1450 Xöl/óra (0,6—0,8 kh/óra) * Szőke Molnár L. : A rizstermesztés kézi munka szükséglete. Gazdálkodás V. évf. 1961. 3. sz. 146
