Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A felszín alatti csővezetékű félstabil berendezéseknél (esetleg hordozható berendezéseknél is) öntözés közben egy-egy tábla megöntözése után csak a szárnyvezetékeket kell másik táblára (öntözendő' területre) áttelepíteni. A szárnyvezetékek átszállításának szervezésére ugyanazok érvényesek, mint a teljes áttelepítésre (a munkához több dolgozót kell 49. táblázat. Hordozható berendezések áttelepítésének munkaigénye A berendezés teljesítménye 1/perc Egy áttelepítéshez szükséges egységtraktor-óra J munkaóra 400—800 2—3 16—22 800—1200 3-4 25—30 1200—1800 4-5 26—35 1800—2500 5—8 36—45 2500—3500 8—12 50—70 beállítani, hogy az állásidőt és gépimunka-felhasználást minimumra lehessen csökkenteni; az egyes táblákat lehetőleg egymás után kell öntözni, hogy csökkenjen a szállítás távolsága). A félstabil berendezések nagysága nagyon változó lehet, ezért a telepítéshez szükséges ráfordításokat nem berendezésenként, hanem szárnyvezetékre vetítve célszerű megadni. Egy 200—250 m-es szárnyvezeték áttelepítése 500—1000 m távolságra 1—2 egységtraktor-óra és 5—10 kézimunka-óra ráfordítást igényel. Az öntözési időszakon kívüli szállítások és az öntözőberendezések tárolása Az öntözési időszakon kívül kell elvégezni az öntözőgépek és felszerelések — öntözés előtti kiszállítását és első felállítását, — az öntözési idény utáni összeszedését és beszállítását és — tárolását. Ezek a munkák is a hordozható és a félstabil berendezéseknél a legjelentősebbek (bár a felületi öntözésnél is számolni kell velük), mivel a szállítandó eszközök és felszerelések itt teszik ki a legnagyobb mennyiséget. E munkaráfordítás, illetve költség nagysága független az öntözések évi teljesítményétől (terület, az öntözések száma és a vízmennyiség). A berendezések élettartalma szempontjából nagyon fontos teendő a megfelelő tárolás. A felszereléseket tárolás előtt célszerű leolajozni és a hibákat kijavítani. Az említett munkákra a különböző típusú berendezéseknél az 50. táblázat szerinti ráfordításokkal lehet számolni. Javítás és karbantartás A javítási és karbantartási munkák célja — a létesítmény rendeltetésszerű használata során előálló hibák megelőzése és bármilyen okból keletkezett hibáknak a műszakilag lehetséges időn belüli megszüntetése. A karbantartási és javítási munkák tehát lényegében az öntözőberendezések rendeltetésszerű üzemeltetését hivatottak elősegíteni. Miután e munkák jellege az épít9 Az öntözés üzemtana 129
