Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A ráfordítások alakulása Altalaj-öntözésnél legjelentó'sebb ráfordítás a kézi munka, motorikus vízszolgáltatásnál ezenkívül az üzemanyag is. A kézimunka-felhasználás változó. Egy dolgozó a berendezés típusától függó'en 100—200 kh öntözését láthatja el. Nyílt árkos rendszernél nagyobb, alagcsöves rendszernél pedig kisebb terület öntözésének ellátására képes egy öntözőmunkás. A fajlagos munkafelhasználás viszonylag kicsi; mindenekelőtt attól függ, hogy egy öntöző hány 1/s vízhozam kiadagolását látja el. Az egy dolgozóra jutó vízhozamtól függően a fajlagos munkafelhasználás a következőképpen alakulhat: Vízhozam Fajlagos munkafelhasználás 1/sec/fő munkaóra/holdmm 25 0,071 50 0,035 100 0,018 150 0,012 Az egységnyi területre jutó munkaráfordítás természetesen az öntözés gyakoriságától, illetve az egységnyi területre jutó vízmennyiségtől függ. Üzemanyag-felhasználás csak motorikus vízadagolás esetén merül fel, 0,034— 0,046 kg/holdmm közötti mennyiséggel. A kihasználás hatása Altalaj-öntözésnél a ráfordításoknak, illetve az öntözési költségnek jelentős hányada (50—70%-a) állandó jellegű. Ebből következik, hogy a berendezés rossz kihasználása (a berendezett területen az öntözés elmaradása vagy a kismértékű öntözés) jelentősen növeli az egységnyi vízmennyiségre jutó ráfordítást, illetve öntözési költséget. A berendezett terület kihasználása % 100 80 60 40 Az egységnyi vízmennyiségre jutó ráfordítás °/o 100 115 140 190 (Az előbbi összefüggés az átlagosnak tekinthető 60%-os állandó jellegű költség- hányad esetén adódott.) A kihasználás különösen fontos a nyílt árkos rendszernél, mert itt a csatornák a területnek 4—6%-át elfoglalják. A berendezés rossz kihasználásakor a területkiesés miatt elmaradt termés és az öntözés elmaradása következtében kieső termés halmozódik, és ez nagymértékben rontja az öntözés eredményességét. 124
