Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
magassággal kell kiszolgáltatni. Az emelőmagasság jelentősen befolyásolja a teljesítményt, és egyben az meghatározza az üzemanyag-felhasználást is. Ne Q 'Hman, 75-C ahol: Ne = teljesítmény, LE 0 = vízszállítás, 1/s C = hatásfok Uman. ~ összes emelőmagasság, m Egy LEó-ra jutó fajlagos üzemanyag-fogyasztás általában — Diesel üzemű motoroknál 210 g, — benzin üzeműeknél 300 g. A kenőanyag-fogyasztás a robbanó üzemanyag-szükségletnek általában 3—5 %-át teszi ki. Az egyes Diesel üzemű esőztető berendezések fajlagos üzemanyag-felhasználása a következők szerint adható meg: Fajlagos üzemanyag-felhasználás kg/holdmm Hordozható berendezések 400—800 1/perc teljesítményű 0,22—0,30 800—1200 1/perc teljesítményű 0,30—0,40 1200—1800 1/perc teljesítményű 0,40—0,42 1801—2500 1/perc teljesítményű 0.42—0,45 1250—3500 1/perc teljesítményű 0,45—0,50 Felszín alatti csővezetékű félstabil berendezések 200 kh alatti 0,45—0,50 200—1000 kh közötti 0,45—0,50 1000 kh feletti 0,60—0,70 Felszín alatti csővezetékű stabil berendezések 200 kh alatti 0,45—0,55 200 kh feletti 0,45—0,55 Önjáró berendezések Öntözőhajó 0,60—0,65 Vízágyú 0,35—0,40 Az előbbiek szerint a fajlagos üzemanyag-felhasználás azoknál a berendezéseknél nagyobb, amelyek nagyobb üzemi nyomással (összes emelőmagassággal) üzemeltethetők. A különböző méretű berendezéseknél az üzemanyag-felhasználás alakulása a munkafelhasználáshoz képest fordított arányú. A magyarázat az, hogy a méret növekedésével (minden berendezés-csoportnál) nagyobb lesz a vezetékben fellépő nyomásveszteség. Vizsgálataink szerint a gyakorlatban az üzemanyag-felhasználás 15—30%-kal kevesebb, mint amennyi a berendezés jellemző vízszállítása és üzemi nyomása alapján
