Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Munkaszervezés

szakaszos jellege miatt, 15—25 %-os időkiesés elkerülhetetlen. Az időkiesés csökken­tése érdekében az önjáró aggregátoknál is nagyon fontos szervezési irányelv a szom­szédos táblák lehetőleg egymás utáni öntözése. A vízszállító hálózat Vízszállító hálózaton az öntözővíznek a szivattyútól a szórófejig való eljuttatására szolgáló vezetéket értjük. A vízszállító hálózat jellege (stabil, félstabil és hordoz­ható) nagymértékben befolyásolja az üzemeltetési munka szervezését. Stabil hálózatnál rendszerint a felszín alá helyezett csöveken (azbesztcement, fém, műanyag) keresztül jut el a víz a hidránsokra helyezett szórófejekig. Az ilyen beren­dezések üzemeltetésének szervezése egyszerű, és viszonylag kevés munkát igényel, mert legfeljebb csak a szórófejek áttelepítéséről kell gondoskodni. Az előnyökkel szemben viszont a sűrűn beépített csőhálózat nagy beruházást igényel, és a sűrűn elhelyezett hidránsok a művelést akadályozzák. Félstabil hálózatnál a csövek egy része helyhez kötött (rendszerint felszín alá helye­zett), a másik része pedig hordozható (gyorskapcsolóval ellátott öntözőcsövekből szerelhető össze). A szórófejek a hordozható vezetéken vannak, ezek pedig a hidrán- sokon keresztül kapcsolódnak a stabil vezetékhez. Itt már ritkábban vannak a stabil vezetékek, ezért a beruházási igény kisebb. Az üzemeltetés során viszont a szórófejeket és hordozható vezetékeket (szárnyvezetékeket) is át kell telepíteni. E munka során fontos követelmény, hogy minél kevesebb legyen az időkiesés. Ilyen hálózat esetén az öntözés átgondoltabb szervezést és nagyobb munkaráfordítást igényel. Hordozható hálózatnál a víz szállítására szolgáló összes vezeték (fő- és szárny vezeték) hordozható. A fővezetéket egy szivattyúállásban egyszer, szárnyvezetékeket a rajtuk levő szórófejekkel együtt többször is át kell telepíteni. A szivattyúállásból uralt terület megöntözése után az egész felszerelést (aggregát, csővezeték, szórófej) új állásba kell telepíteni. A sok áttelepítés viszonylag nagy ráfordítást (gépi és kézi munkát) és össze­hangolt szervezést igényel, mert az üzemidő, illetve a berendezések csak így használ­hatók ki megfelelően. Egyes berendezéseknek (öntözőhajó, vízágyú) gyakorlatilag nincs zárt vízszállító hálózatuk, mert ezeknél a víz a szivattyútól közvetlenül jut el a szórófejekig (a „víz­forrás” célját szolgáló csatornák egyben vízszállítók is). A vízszétosztás elemei A szórófejek szolgálnak az öntözővíz porlasztására és szétosztására, így ezek minden­féle esőztető berendezésnek elengedhetetlen tartozékai. Az esőztető berendezések néhány típusánál (öntözőhajó, DDA-100-as) a szórófej szorosan összeépített az aggregáttal, így ezek mozgatása külön munkát nem igényel, és munkaszervezési szempontból sem jelentenek feladatot. A legtöbb berendezésnél azonban a szórófejek a csőhálózatra vagy hidránsra vannak kapcsolva, és így öntözés közben gyakran át kell azokat telepíteni. 7 * 99

Next

/
Thumbnails
Contents