Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)
A különböző növények öntözése csöpögtető öntözőberendezéssel - Szántóföldi kultúrák csöpögtető öntözése
szántóföldi növényekre is kiterjeszteni a módszer speciális termesztési előnyeinek érvényesítése céljából. Hazánkban elsősorban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési és Földművelés- tani, illetőleg Vízgazdálkodási és Meliorációs tanszékeinek közös munkája emelhető ki. Különböző kapásnövényeket öntöztek 1973—1974-ben olasz tartályos és ausztráliai kettős falú csöpögtető szárnyvezetékekből, a VITUKI által összeállított berendezésekkel. A kapások közül — kukorica (átalakított olasz import berendezéssel, 1973—1974-ben), — burgonya (VITUKI által öszeállított ausztráliai csöpögtető berendezéssel, — dohány (szárnyakból összeállított berendezéssel, 1974-ben), — silódohány (átalakított olasz import berendezéssel, 1974-ben) esetében végeztek összehasonlító vizsgálatokat. A kukorica választását indokolta, hogy a legnagyobb vetésterületű öntözött növényeink egyike, s nagy alkalmazkodó képességével jól bírja az ikersorba vetést. Hogy a csöpögtetőszárnyak egymástól való távolsága minél nagyobb lehessen, a növény- állományt négyes ikersorban helyezték el. Ebből a körülményből vetődött fel a négyes ikersorok közötti, viszonylag széles üres sáv hasznosításának gondolata, és a párás mikroklímát kedvelő szójával való bevetése. (Bár ez a körülmény a nagyüzemi alkalmazhatóságot és a következtetések levonását erősen ronthatja.) Az állomány elrendezését a 13., 14. és 15. ábrán szemléltetjük. A kulisszában vetett kukorica termesztésére számították az öntözővizet, s a gödöllői evapotransz- spirációs állomás kukoricaállományának várható vízfogyasztása alapján vezérelték. A csöpögtető öntözésben részesült kukoricakulisszák közötti szója vizet nem kapott. Az esőztető kezeléskor viszont mindkét növény termőterületére megkapta a csöpögtető öntözésben részesült kukorica vízborításának megfelelő vízmennyiséget. Ennek megfelelően 13. ábra. Csöpögtető öntözőszárny a kukorica—szója állományban (Gödöllő, 1973—74) kulisszás kitölti vetés _____| csöpögtető öntözés \ ^kulisszás kitöltő vetés szój a v.h. szója , K0/3 14. ábra. Kukoricakulisszás szója csöpögtető öntözési kísérlet elrendezése (Gödöllő, 1973) csöpögtető szárnyak távolsága-1^,2 m) kulisszák távolsága h—13,Om) —H köztessel (szója) hasznosított terület H (2,6m)—*\ 0 mikroklíma mérésmüszerei a kukorica kulissza szélessége (tenyészterület) 15. ábra. Kulisszás, csöpögtető öntözés helyszínrajza a csöpögtető kezelés teljes termőterülete jelentősen kevesebb vizet kapott, mint az esőztető öntözésben részesült parcella. A kiadott öntözővízadagokat és az öntözési időpontokat a 3. és a 4. táblázatban foglaljuk össze. A különböző kezelésekben felhasznált vízmennyiségeket az 5. táblázat tartalmazza. A parcella talajában a csöpögtető öntözés hatására kialakult talajnedvességtartalom-profilokat a 16. ábra mutatja be. A vizsgált két növényfaj kulisszás elrendezésű állományában a két év vizsgálatait végző tanszékek mikroklíma- és fenometriai méréseket is végeztek. A csöpögtetve, esőztetve öntözött és öntözés nélküli kezelésekben végzett mérések a növénytermesztési 18
