Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)
A csöpögtető öntözési mód magyarországi alkalmazása során szerzett tapasztalatok - Kísérleti tartályos csöpögtető öntözőberendezés
ahol: Q — a tartály kiürítésének vízhozama, q — a tartályt töltő vízhozam, T — a tartály kiürítésének időtartama, t — a tartály kiürítésének két kezdő időpontja közötti időtartam. A vizsgált üzemelési formában lényegében a tartályok hosszabb telítési idejét követően a kiürülés néhány perc alatt bekövetkezik. A kezdőnyomás (H) változását az egymást követő töltések és ürítések, tehát az öntözés r időtartama alatt a 9. ábra szemlélteti. A tartályok víztartalmát a csöpögtető öntözőszárnyak (a műanyag fő- és mellékvezetékek) osztják szét. A fővezetékek mérete különböző, a 9. ábra. A kezdő nyomás változása az öntözés időtartama alatt mellék- (csöpögtető-) vezetékek hosszúságától, az ellátandó vezetékek számától, a szállítandó víz- mennyiségtől függ. A fővezetékek átmérője a vizsgált berendezésnél 39, illetve 54 mm, a csöpögtető- vezetékeké 13, 18, illetve 23 mm. A csöpögtetőveze- tékek a berendezés aktív részei, a rajtuk elhelyezett csöpögtetőtestek végzik az öntözést (10. ábra). Mint a 11. ábrán látjuk, a berendezéseken a csöpögtetőtestek kétféle típusúak. A zöldség-, gyümölcs- és szántóföldi kultúrák öntözését olyan csö- pögtetőtest végzi, amelyből a kilépő vékony vízsugarat egy 2,4 cm átmérőjű, 1,4 cm széles gyűrű töri meg, s a csöpögés a gyűrű pereméről történik. A szőlő öntözésekor használt csöpögtetőtestből vízsugár lép ki, amely a szőlőtöveket öntözi. Ez a vízsugár az adagolás indulásakor lassan közelít a tövek felé, majd megszűnik a vízadagolás, így tehát a sorokban a két tő közé is jut víz. 10. ábra. Fő- és mellékvezeték 8. ábra. Vízadagoló tartály felülnézetben 11. ábra. Csöpögtetőtestek u 7. ábra. Vízadagoló tartály
