Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)
A csöpögtető öntözési mód magyarországi alkalmazása során szerzett tapasztalatok
ságrendjét elsősorban az adott növényállomány gyökeresedési és vízfelvételi adottságai, illetve a levegő páratartalmával szembeni igénye, a bened- vesítés mértékét pedig a talaj vízháztartási adottságai és a növényállománynak a talaj nedvesség- tartalmával szembeni igénye határozza meg. A többi öntözési módszer alkalmazása többé- kevésbé meghatározza az egy ízben kiöntözhető víz mennyiségének alsó határát, a csöpögtető öntözésben azonban ilyen határ gyakorlati értelemben nincs, mivel a kiöntözhető vízmennyiség — az alkalmazott berendezéstől függően változó ugyan, de — rendkívül kicsi. Csöpögtető öntözéskor a talaj felületéről elpárolgó és a talaj felszínén elfolyó veszteség főleg a „kortyonkénti” módszerrel fordulhat elő helytelenül megválasztott intenzitás esetén. Jó berendezés és megfelelő használat esetén a párolgási veszteség is lényegesen kisebb, mint más öntözési módokkal. A vízadagokat eltérő napi üzemidővel lehet kiszolgáltatni. Nincs különösebb munkaszervezési vagy technikai akadálya annak, hogy a vízkiszolgálás üzemideje akár 24 óra legyen naponta. A napi üzemidők megnyújtása a berendezések fajlagos vízszállító képességét, s ezzel a berendezések fajlagos beruházási költségeit is csökkenti. Segédanyagként bemutatjuk az öntözővízadagok és az üzemidők kapcsolatát a csöpögtető öntözőberendezések fajlagos vízszállító képességével, amelyet a VITUKI-ban dolgoztak ki. Mérsékelt égöv alatt, szabadföldi termesztésben, ahol a csapadék a növényzet vízfogyasztásának jelentős részét fedezi, igen nagy jelentőségű a termesztett növényzet vízellátottságának optimalizálása. A csapadék ugyanis — mennyiségétől függően o vonalak jelzése örtözés 6. ábra. Csöpögtető öntözés fajlagos vízsugárigénye —• rövidebb-hosszabb időre biztosíthatja a növényzet vízellátottságát, s ilyenkor az öntözések inkább rontják, mint javítják az állomány vízháztartási helyzetét. A helytelenül, fölöslegesen adagolt víz pedig — még kis mennyiségben és csöpögtetve is — rontja a termés kialakulásának feltételeit, s a termés kisebb lesz. A vízellátottsági optimum ellenőrzése és beállítása elvileg kétféle módon történhet: — talajnedvesség-mérésekkel és — vízháztartási könyveléssel, amellyel a növény- termesztési tér vízbevételeit (csapadék) és kiadásait (evapotranszspiráció) tartják nyilván. Csöpögtető öntözési mód esetén a vízellátottsági optimum folyamatos ellenőrzésének a jelentősége — a hagyományos, időszakosan nagy vízadagokkal végzett öntözésekkel szemben — megnövekszik. (A csöpögtető öntözési mód vízadagjai kicsinyek, és az öntözések maximum egy-három naponként ismétlődnek.) Az öntözővíz-adagok és öntözési időpontok meghatározása is számos problémát vetett fel a hazai csöpögtető öntözési kezdeményezések során. A Gödöllőn végzett sokoldalú vizsgálatok (Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet és az Agrártudományi Egyetem) egyes eredményeire anyagunkban a későbbiekben is számos helyen hivatkozunk, így e kísérletek kapcsán célszerű a fenti kérdések különböző jellegzetes hazai megközelítéseit is bemutatni. Az öntözéseket a gyakorlatban végrehajtó két egyetemi tanszék közül a Kertészeti tanszék a csöpögtető öntöző vízadagok vízborítását is az egész öntözött felületre számította. Ezzel szemben a kukorica és szója köztes kultúrát öntöző Növénytermesztési (1972) és Vízgazdálkodási (1973) tanszékek a csöpögtető öntözést csak az így kezelt négyes ikersorban elhelyezett sorokra számított vízmennyiséggel hajtották végre. Az öntözési időpontok meghatározásakor a Kertészeti tanszék a kertészeti kultúrák öntözéseit — a talajnedvesség-tartalom vizsgálataira, a Növénytermesztési tanszék (1973), illetve a Vízgazdálkodási és Meliorációs tanszék (1974) a szántóföldi kultúrák öntözéseit a helyi ET állomás mérései alapján meghatározott — napi vízfogyasztási értékre alapozta. Üzemi kezelések esetében a kísérleti öntözések műszerezettsége, speciális lehetősége és nagy létszámú szakembere nem áll rendelkezésre, pedig a 2. táblázat. A csöpögtető öntözés fajlagos vízsugárigénye (liter/s/ha) Az öntözés gyakorisága A napi vízigény (mm) naponként kétnaponként | háromnaponként napi öntözési idő (óra) 24 16 8 24 16 8 24 16 8 3 0,35 0,52 1,04 0,69 1,04 2,08 1,04 1,56 3,12 4 0,46 0,69 1,39 0,93 1,39 2,78 1,39 2,08 4,17 5 0,58 0,87 1,74 1,16 1,74 3,47 1,74 2,60 5,21 6 0,69 1,04 2,08 1,39 2,08 4,17 2,08 3,12 6,50 12
