Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)
A csöpögtető öntözési mód magyarországi alkalmazása során szerzett tapasztalatok
A csöpögtető öntözési mód magyarországi alkalmazása során szerzett tapasztalatok A csöpögtető öntözés hazai alkalmazásának lehetőségeire vonatkozó vizsgálatok megindultak. A különböző kutató-, fejlesztő-, és oktatási intézményekben, valamint mezőgazdasági üzemekben végzett munka kétirányú. Egyrészt import és hazai készítésű berendezéseket üzemeltetve vizsgálják, hogy mely növényt hogyan lehet az új módszerrel öntözni, és milyen hidraulikai, gépészeti, talajtani, biológiai, agrotechnikai problémákkal jár az új öntözési mód. Másrészt néhány intézmény, pl. a Mezőgépfejlesztő Intézet és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet •— az e munkák során szerzett tapasztalatok alapján — nagyüzemi öntözésre alkalmas csöpögtető öntözőberendezéseket alakít ki. A várható hazai nagyüzemi alkalmazás szükségessé teszi néhány probléma tisztázását: — milyen forrásokból biztosítható — elfogadható egyszeri és folyamatos ráfordítással — a megfelelő tisztaságú öntözővíz? — hogyan kapcsolhatók a csöpögtetőszárnyak vagy -berendezések valamely öntözőrendszer vízellátó hálózatához? — mekkora nyomásveszteséggel és ennek megfelelően milyen vízelosztási egyenlőtlenséggel kell számolni a nagyüzemi öntözésre kialakított csöpögtetőszárnyak mentén? — milyen vízadagokat kell számításba venni és mekkora vízszállító képességűre célszerű méretezni a berendezések különböző elemeit? — elsősorban mely kultúrák öntözése javasolható ezzel a módszerrel, és milyen elvek alapján? A víz minőségénél a szennyezettség a legkritikusabb, mert a vízkilépő nyílások könnyen eldugulnak. Csak szűrt, szennyező anyagot nem tartalmazó vízzel lehet öntözni. Tisztaságának fogalmát nem azonosíthatjuk az ivóvíz minőségével. Sok esetben az emberi fogyasztásra alkalmas víz is tartalmaz olyan szilárd szennyező anyagokat vagy ásványi sókat, amelyek biológiai értelemben nem károsak ugyan, de a csöpögtető öntözésre nézve azok. Az öntözővíz tisztaságát és a szennyezettség mértékét a víz származási helye határozza meg. Az élő vizekből, folyókból, patakokból, természetes tavakból származó vizek főleg szilárd szennyeződést, iszapot, hordalékot és növénymaradványokat tartalmaznak. Ezek a lebegő szennyeződések szűréssel könnyen eltávolíthatók. A vízgyűjtő ciszternákból és víztározókból származó vizek biológiai eredetű szeny- nyeződése már nagyobb fokú. Ilyen anyagok a vízben lebegő algákból, moszatokból és növényi eredetű bomlástermékekből, illetve alacsonyrendű véglényekből származó szennyeződések. Ezek kiszűrése már nehezebb feladat, a mechanikus szűrők a makacs szennyeződés hatására gyorsan eldugulnak. A csőkutakból származó víz elsősorban homok- szemcséket tartalmaz, ezek kiszűrése könnyen megoldható. Az öntözővíz minősége, oldott ásványi- anyag-tartalma is döntő lehet a csöpögtető öntözés szempontjából. A csöpögtetők működését, illetve eldugulását elsősorban a víz vastartalma, de egyéb oldott ásványi anyag, pl. magnézium is befolyásolja. Az artézi kutak pl. olyan nagy mennyiségű vasat tartalmazhatnak, hogy a csöpögtetők vízkilépő nyílásánál a vasoxid kiválva, annak dugulását okozza. A csöpögtető öntözőberendezés létesítése előtt a rendelkezésre álló víz minőségét és használhatóságát alapos vizsgálatnak kell alávetni. A zavartalan, folyamatos üzemelés az új módszer alkalmazhatóságának alapvető feltétele. Az elosztóhálózathoz való kapcsolódásnál hangsúlyozni kell a minimális nyomásigényt. Ott tehát, ahol az öntözendő terület és az öntöző vízszállító hálózat vízszintje között néhány méteres különbség állandóan van, a csöpögtetőszárnyak csatlakoztathatók az öntözőrendszer hálózatához. Ennek a minimális nyomásnak a fenntartása azonban mindenképpen szükséges. Nyílt csatornahálózattal működő öntözőrendszereinkben az ilyen szintkülönbségek ritkák. Ezért a csöpögtető öntözőberendezések alkalmazásba vételére várhatóan inkább a zárt nyomócsőhálózattal működő öntözőrendszereink lesznek felhasználhatók. A külföldi nagyobb berendezések is ilyen öntözővagy vízvezetéki csőhálózathoz kapcsolódnak. A vízvezető csőhálózatok nyomása általában nagyobb a csöpögtető öntözés igényénél. Az öntözőrendszerekben szállított víz tisztasága sem kielégítő a legtöbb csöpögtetőtest-típus eltömődésmentes működtetéséhez. Ezért a csöpögtető öntözőberendezés kapcsolatát a rendszer vízellátó hálózatához úgy kell megoldani, hogy a szükséges, átlagosan 1,3—1,4 atm nyomást létrehozzuk, és egyben megoldjuk az öntözővíz szűrését is. A 2. ábra egy Izraelben alkalmazott csatlakozást mutat be Maze nyomán. A vázlaton láthatók azok a szerelvények, melyek valamely nagyobb csöpög9
