Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

3. Tápoldatozás

Ennek az átfolyó rendszerű tápoldatozónak a kapacitása 5 m3/h, így a fővezetékbe nem építhető be. Mellékágat (by-pass) kell kialakítani 20 m3/h vízátfolyással. Az adagolási % = 77/5000 = 0,015.

d) Az alkalmazott tápoldatozó Venturi-cső.

Mellékágba beépített Venturi-cső esetén a főágat zárjuk le, és a táblázatban megadott értékek alapján állítsuk be a kezelőoldat koncentrációját.

3.4. A tápoldatok jellemzőinek mérése

3.4.1. Kémhatás mérése

A kémhatás mérésére kétféle módszer használatos. A folyékony vagy szalagban felitatott reagensek színváltozásán alapuló és a szondával szerelt elektronikus készülékek (7. ábra).

7. ábra. Kézi pH-mérő

A reagens használata egyszerű és olcsó megoldásnak tűnik, de a pontosság és megbízhatóság tekintetében nem állja meg a helyét. A pontos leolvasás nehézkes, ha széles méréstartományú típust választunk, úgy a leolvasás nem jobb mint 0,5 pH. Amennyiben szűkebb skálájú reagenst alkalmazunk, akkor félő, hogy az oldat valamelyik irányban kiesik a méréstartományból.

Az elektronikus mérőkészülékek géllel töltött üvegelektródával szereltek, mely kb. 2 évig teszi lehetővé használatukat. A kiválasztásnál a következő szempontokat vegyük figyelembe:-A méréstartomány 2-12 pH között, a pontosság 0,2 pH, a kijelző felbontása 0,1 legyen.- A kalibrálást legalább 2 ponton (4 és 7 pH) lehessen elvégezni.- A szonda legyen féligáteresztő géllel töltött üveg.- Az elektromos feszültséget elemek biztosítsák, előnyös ha a készülék néhány perces várakozás után kikapcsol. A megbízhatóságot növeli, ha az alacsony elemfeszültséget a készülék kijelzi.

A használat során érdemes a következőt figyelembe venni. A folyadékba merítés után várjuk meg, míg a mutatott érték stabilizálódik, különösen ha hőmérséklet66