Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

2. Öntözési rend

Az elvégzett vizsgálatok szerint az öntözött növények vízszükségletüket a gyö- kerezési mélységből különböző mértékben veszik fel. Esőszerű öntözésnél 40-30-20-10, mikroöntözésnél 60-30-7-3 a felvételi arány, amennyiben a gyöke- rezési mélységet négy egyenlő részre osztjuk. A főleg gyümölcsösökben alkalmazott miniszórófejek és mikrojetek használa­ta esetén, figyelembe véve az eltérő sortávolságokat, a növény fejlődési állapotát, nem öntözzük a teljes talajfelszínt. Ezért az esőszerű, a teljes felszín öntözésére megadott értékeket csökkenteni kell. Erre a célra a déli napsütés által árnyékolt fe­lület nagyságát használhatjuk fel, egy K redukciós tényező figyelembevételével, mely a 11. táblázatban látható. 11. táblázat A K redukciós tényező átlagértékei a délben árnyékolt talajfelület függvényében Árnyékolt talajfelület (%) K redukciós tényező 10 0.13 20 0,25 30 0,35 40 0,45 50 0,66 60 0,75 70 0,83 80 0,92 90 0,97 100 1,00 Matematikai modellek alapján Az evaporáció meghatározására számos matematikai módszer létezik. A Blaney-Criddle-módszQr használatához a levegő napi átlagos hőmérsékleti adatai­nak ismerete szükséges. A többi befolyásoló tényező táblázatból olvasható ki. A radációs módszer használatához a levegő hőmérsékletének és a napsütés időtar­tamának mérése szükséges. A Penman-módszert ott alkalmazhatjuk, ahol a hőmér­séklet, szél, napsütés, relatív páratartalom adatok rendelkezésre állnak. Hazánkban július-augusztusban az átlagos szabadföldi evaporáció napi 5 mm körül alakul, maximumként 7 mm-t is mértek. Az öntözés időpontját meghatározhatjuk a talaj vízpotenciálja alapján, a tenzio- méterek ismertetése során az 1.7. részben leírt módon. Az öntözés időpontjának meghatározására lehetőség van a zöld növény vízpo­tenciáljának mérése alapján is. A vízzel jól ellátott növény kisebb nyomáson veszít vizet. A mérés eszköze egy nyomáskamra (pressure bomb). A növény levelét vagy lágy részét gumi tömítőgyűrűbe szorítjuk úgy, hogy a szállítóedények láthatók le­gyenek, majd belehelyezzük a készülékbe. A nyomás előállítását nitrogénpalack szolgálja. A tartályon levő szelepet lassan nyitva, a kamrán elhelyezett mérőórán le­olvasható az a nyomásérték, mikor a szállítóedények végén folyadékcsepp jelenik 42

Next

/
Thumbnails
Contents