Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
1. Az öntözés és a talaj
ségű lehet a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) vegyülete. Ezek a kémhatás, nyomás- valamint hőmérsékleti viszonyok megváltozása miatt szemcsék formájában kicsapódnak a hálózatban és a vízzel sodródva eljutnak a kijuttató elemekig, ahol eltömíthetik a nyílásokat. Ha oldatban maradnak, úgy a beszáradás miatt, a vízadagoló elem kiömlő oldalán jelentős forrásai az eltömődésnek. Rendkívül változatos előfordulás mellett megtalálhatók a vas(Fe)-, a mangán(Mn)- és a kén(S)-tartalmú ve- gyületek is. Magas nátrium(Na)-tartalom esetén a talajban szolonyecesedési folyamatok megindulásával is számolnunk kell. A talajvíz sótartalma széles tartományon belül mozog, akár ötszörös is lehet a különbség az egyes minták között (6. és 7. táblázat). Az átlagos öntözővíz sótartalmával összehasonlítva 2-12-szeres különbség látható. Többségükre jellemző az abszolút Na+ dominancia. A kétértékű ionok közül a Mg2+ az uralkodó. Látható, hogy a felemelkedő talajvíz a sótartalmat veszélyes szintre növelheti a talaj művelt rétegében. Az értékek változatossága a Kárpát-medence kialakulásának, létrejöttének folyamatával magyarázható. A medencét övező hegyekből a sók kioldódtak és a medencében a víz elpárolgása után besűrűsödtek, lerakodtak. A földkéreg mozgásával a lerakodott rétegek széttöredeztek, felemelkedtek, lesüllyedtek, melyeket később újabb rétegek fedtek le. így a vizek sótartalma kis távolságon belül is nagyon különböző lehet. A szódaegyenérték száma alapján szintén nem alkalmazhatók a vizek öntözésre. Különösen elgondolkodtatóak az adatok, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban egyre nagyobb számban létesítenek fúrt kutakat öntözés céljára. Ebbe a kategóriába sorolható a közművi hálózatok vize is, melyek szűrése általában nem elégíti ki a mikroöntözés igényeit. Jó minőségű vízre és bő hozamú kutakra folyók kavicságya mentén számíthatunk. A kutakból kiemelt vizet - ha a vas- és mangántartalma nem magas - közvetlenül tápláljuk be az öntözőrendszerbe, így elkerülhetjük a szennyeződését. Tisztított szennyvizek A tisztítás módjától és mértékétől függően változatos mennyiségű szerves anyagot és általában sok sót tartalmaznak. Az öntözésnél figyelembe kell venni az egészségügyileg káros élő szervezetek és nehézfémek jelenlétét is. Ezért zöldségfélék esetében ne használjuk fel vízpótlásra. 1.6. A vízfelhasználás engedélyezése Az országban 12 területi vízügyi igazgatóság ad információt a csatornák üzemeltetőjével és fúrt kút létesítésével kapcsolatban. A természetes vízforrásból történő vízkivételhez létesítési és üzemeltetési engedélyt kell kérni, melyeket az igazgatóságok adnak meg. A bejegyzett kutakból felhasznált víz után vízkészletjárulékot kell fizetni. Évente 500 m3-nél kisebb, házi vízellátásra szolgáló talajvízkivétel esetén az ön- kormányzat illetékességébe tartozik a kút nyilvántartásba vétele. Az elmúlt 80-as, 90-es évtizedek talajvízviszonyait vizsgálva általában a süllyedés a jellemző. A süllyedés és az ivóvízkészletek védelme miatt az ország jelentős ré30
