Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
1. Az öntözés és a talaj
300 T 250 -1. ábra. Számított és mért beszivárgás, valamint az összegzett vízfogyás agyagos vályog talajon 1. táblázat A különféle fizikai talajféleségeken alkalmazható intenzitás értékei Talajféleség Intenzitás, mm/h Homokos talajok 13-19 Vályogtalajok 7-13 Agyagtalajok 3-7 1.2.3. Térfogattömeg, porozitás, víztartalom A talaj térfogattömeg-értéke magában foglalja a szilárd (cps), folyékony (cpf és a gázfázis (tp ) tömegét. Mivel a gázfázis tömege 1 m3 talajban elhanyagolható (0,13-0,65 kg), így a számításokból rendszerint kimarad. Amennyiben a szilárd és folyékony fázis együttes tömegét osztjuk a térfogattal, úgy a talajok nedves térfogattömegét (nedves tömődöttség, wet bulk density) kapjuk. Ha a szilárd fázis tömegét osztjuk a térfogattal, akkor a száraz térfogattömeg (Ts, tömődöttség, dry bulk density) értéket kapjuk. A számítások során a szilárd fázis sűrűségét 2650 kg/m3, a folyékony fázisét 1000 kg/m3-nek vesszük. Amennyiben nincs jelző a térfogattömeg szó előtt, úgy minden esetben a száraz értékről van szó. A talaj sűrűségét (p) a szilárd fázis tömegéből számíthatjuk. Az ásványi anyagok átlagos sűrűségét 2700 kg/m3- nek, a szerves anyagokét 1400 kg/m3-nek kalkulálhatjuk. A talajban található arányuk miatt a talaj sűrűségét a gyakorlati számításokban 2650 kg/m3-nek vehetjük. A pórustér nagysága, a porozitás a talaj sűrűségének és térfogattömegének ismeretében számítható. A TJp aránya kifejezi, hogy mennyi a szilárd alkotórészek összes térfogata. Ha ezt az értéket levonjuk az összes térfogatból, a pórusok arányát, 100-zal szorozva a pórustérfogat vagy hézagtérfogat (P) %-ot kapjuk meg. po/0 = -£zZLxioo. P 15
