Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
6. A mikroöntözés
Az 5 7. és 58. ábrákon látható csepegtető elemeket a termesztő 3 mm-es nyílás fúrásával helyezheti el a vízszállító csőre a növények számára a legkedvezőbb helyen. Alkalmazásuk nagy tőtávolságú (3-5 m) gyümölcsösökben általános. 57. ábra. Csepegtetőgomb A csepegtető elemeket tartalmazó csövek különböző falvastagságúak lehetnek. Ezt az értéket általában mii-ben, a col ezred részében fejezik ki. A 10 mil-es cső 250 yUmm, vagy 0,25 mm falvastagságot jelent. A vastagabb falú csövek hosszabb élet- tartamúak, magasabb üzemi nyomás mellett használhatók, drágábbak. A legvékonyabb falúakat egy öntözési szezonra tervezik, a 10 mii értékű cső élettartama kb. 3 évre tehető. A csövek anyaga nagy hőtágulással rendelkező polietilén, mely a felszínen a felmelegedés hatására nyúlik, kacskaringós alakot vesz fel. Ezt megakadályozhatjuk ha a csövek végeit gumiszalaggal karóhoz rögzítjük. 6.2.2. A kijuttatás egyenletességének mérése A csepegtető öntözőrendszer nem öntözi a talaj teljes felszínét, ezért az kijuttatás egyenletességének megítélésére az esőszerű öntözéstől eltérő módszerre van szükség. Legáltalánosabban használt a Keller-Karmeli egyenlet. Ennek alkalmazásával az új építésű rendszerek minősíthetők, ahol nincs eltömődés, különböző típusú beépített elem, ezért az egyenletesség csak az elemek gyártási minőségétől és a nyomástól függ. 143 58. ábra. Tisztítható on line csepegtető test
