Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
6. A mikroöntözés
Sófelhalmozódás a növény közelében A víz által nedvesített talaj határánál (a „hagyma” alakú beázási kép felülete mentén) a sókoncentráció megnövekszik. Ha a csepegtető cső rosszul telepitett, vagy a kijuttató elemek egymástól távol helyezkednek el, úgy a növény ebbe a magasabb sókoncentrációjú részbe kerülhet, ahol fejlődéséhez a körülmények nem ideálisak. 6.2. Csepegtető elemek Az öntözési rendszer vízkibocsátó elemei. A vízszállító csőből az elemeken átáramló víz elveszti nyomását és szabályozott mennyiségben jelenik meg a kilépő nyílásokon. A víz a talajra érve lefelé és oldalirányba szivárog, „hagyma” keresztszelvényű beázási alakot hoz létre a talajban. A beázási alak függ a talaj kötöttségétől, nagy agyagtartalom esetén sekély és széles kiterjedésű, homokos talajon mély és keskeny lesz a beázás formája. Számos kialakítási forma ismeretes. A kis, 1 1/h teljesítményűek kifejlesztésének célja az öntözővezeték hosszúságának növelése volt. A nagyobb, 24-100 1/h teljesítményűek a miniszórófejek helyettesítésére kerültek forgalomba. 6.2.1. A csepegtető elemek osztályozása Folyadékáram A legtöbb csepegtető elem egy adott nyomás melletti állandó vízmennyiség kijuttatására tervezett. A katalógusok általában 1-1,5 bar nyomás mellett közlik az adott elem folyadékáramát. Léteznek olyan csepegtető testek is, ahol a vízmennyiség manuálisan elemenként beállítható, így lehetőséget adnak pl. gyümöcsfák esetében a növekedéssel együttjáró vízfogyasztás követésére újabb egységek elhelyezése nélkül. A beállítható mennyiség 1-100 1/h közötti is lehet. A kijuttatás jellemzésére és minősítésére a variációs koefficienst használják, mely érték legjobb a spirális cső alakú csepegtető elem (CV= 0,02), legrosszabb a porózus falú cső (CV = 40) esetében. Amennyiben CV érték meghaladja a 0,15 értéket az elem használhatatlan öntözés céljára. A hőmérséklet változása befolyásolja az elemek folyadékáramát. Növekedésével a folyadék belső súrlódása csökken, ez a kijuttató elem kialakítása szerint eltérő mértékben hat a folyadékáramra. Vizsgálatok szerint mikrocsövek esetében a változás 1,4%/°C, spirális kijuttatóknál 1,2%/°C, fúvóka típusúaknál l^t%/°C, örvénykamra használata esetén 8% csökkenés volt tapasztalható. Ugyanakkor az emelkedő hőmérséklet megnöveli a csepegtető elemek hosszát, nyílásuk átmérőjét. 138
