Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
5. Az esőszerű öntözés
A legkisebb tervezhető intenzitás 2,5 mm/óra, CU > 80% és 0-6 km/óra szél- sebesség mellet. A maximálisan tervezhető mennyiség nem több mint 7 mm/h, mivel az ebből képződő jégtömeg már összetöri a legerősebb növényt és támrendszert, valamint a rendszer kiépítése nagyon költséges. Az öntözést a várható fagy megérkezte előtt a léghőmérséklet 1-2 °C-a esetén már el kell kezdeni. A hőmérsékletet 0,5 °C pontosságú hitelesített, radációs ernyővel védett hőmérővel mérjük. Fagyvédelem lombkorona alatti öntözéssel Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett miniszórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy nem nagyobb -2,5 °C-nál, a talajfelszín száraz, és a relatív páratartalom alacsony. A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, mely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul és emeli a hőmérsékletet. Ez a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást, néhány percre megszakítható az öntözés. A virágzás késleltetése A egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével megelőzhetjük a virágok elfagyását. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható. A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (általában kb. 5 °C), és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékéről. A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU > 80% legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5 °C fölött a rügyek vizesek legyenek. Naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával tartsuk nedvesen a növényt. A levélzet hűtése Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani, még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik. A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye. Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl. sárgarépa, bur111
