Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

4. Az öntözőrendszer elemei

36. ábra. Levegőszelep

ütés valószínűségét. A szelep a csővezeték legmagasabb pontján építendő be. A szelep méretét pontosan meg kell határozni. Alacsony nyomású (< 0,3 bar) rendszerekben nagy nyílású, míg nagy nyomású rendszerbe a kisebb nyílású, automata szelepek beépítése szükséges.

A visszacsapó szelepek feladata a víz egyirányú folyásának biztosítása. Működésük teljesen automatikus, a záráshoz szükséges energiát a víz nyomása biztosítja. Beépítésük szivattyúk után, kommunális vízhálózatba csatlakozás esetén szükséges, de ide tartozik a szivattyúk lábszelepe is. Kemikáliák adagolása esetén beépítésük mindenképpen szükséges. Ekkor a vízhálózatba a vegyszerek betáplálási pontja előtt helyezzük el, így megakadályozzuk a vízforrás szennyezését. A betápláló csőbe építsünk be egy rugóterheléssel záródó típust, ezzel megakadályozzuk a nem kívánatos csurgást a tápvezetékből.

A szabályozószelepek a gerincvezetékben a nyomás és az átfolyás állandó értéken tartására kerülhetnek beépítésre. Működésűk automatikus, de a határértékeket kézzel előre be kell állítani.

A drénszelepek a hálózat víztelenítésére szolgálnak, a beépítéssel a téli fagy károsító hatását megelőzhetjük. Amennyiben a hálózatban a nyomás 0,5 bar alá csökken a beépített rugó felemeli a szelepülésről a zárólapot, így a víz a szabadba áramolhat. Elhelyezése mindig a rendszer alacsony pontjain szükséges. Speciális alkalmazási területük a csepegtető öntözőrendszer számyvezetékeinek öblítése.

106