Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
4. Az öntözőrendszer elemei
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei hosszú életű, sokféle teljesítmény változatban kaphatók, jól automatizálhatok. Üzeme tiszta, csendes, kicsi a rezgése. Hátránya a rögzített üzemeltetési hely és az állandó forgási sebesség és vízszállítás, így csökkenő fogyasztás esetén a nyomóágat szűkíteni kell, vagy speciális szabályzó elektronikát kell alkalmazni. Az egyfázisú motornál az indításhoz segédfázisú kondenzátor beépítése is szükséges. Ennek értéke motoronként változó, nemcsak a felvett teljesítmény határozza meg nagyságát. A 3 fázisról üzemelő motor kisebb méretű, olcsóbb az azonos teljesítményű egy fázisú változatnál. A 7,5 kW feletti motorokat csillag-delta indítással működtessük, búvárszivattyúk esetén ehhez mind a hat kábelvéget fel kell hozni a felszínre. Áramfejlesztőt használva fogadjuk el azt a szabályt, miszerint az áramfejlesztő névleges teljesítménye legalább kétszerese legyen a motor teljesítményének. A robbanómotorok előnye az áttelepíthetőség és a szállított vízmennyiség rugalmas változtatási lehetősége a fordulatszám függvényében. Az olcsóbb üzemeltetés miatt a gázolajjal működő motort részesítsük előnyben. A kereskedelmi forgalomban változatos kialakítású, gyártójú elektromos és robbanómotoros centrifugál szivattyú kapható. A szivattyúház vastagsága utal a vízszállításra, a vastagabb házúak nagyobb vízmennyiséget szállítanak, a nagyobb átmérőjűek magasabb nyomást hoznak létre azonos motorteljesítmény esetén. Az erőleadótengelyről (TLT) hajtott szivattyúkat kerekes hordozókocsira szerelve lehet a traktor után kapcsolni. Az erőleadótengely és a szivattyú meghajtó csonkja közötti kapcsolatot kardántengely biztosítja. A választható áttételek optimális motorfordulatszám beállítást tesznek lehetővé 540 ford./perc és 1100 ford./perc esetén is. A vízhozamok 12-1020 m3/h, a manometrikus emelőmagasság 7-105 m között választhatóak, az igényelt teljesítmény 13-97 LE közötti. A búvárszivattyút a kútba eresztik, így akár 200 m-es mélységből is kiemelhető a víz. Az emelőmagasság növelésére több centrifugál szivattyút kötnek sorba, ezek száma elérheti a 32 darabot is. Meghajtása történhet víz alatti elektromos motorral, ennek a típusnak a legkisebb átmérője 2 Vi”, melyhez 100 mm belső átmérőjű kutat kell fúrni. A vásárlásnál a jobb minőségűt részesítsük előnyben, mivel meghibásodás esetén az egység kiemelése nehéz és az elektromos motor javítása drága. A búvárszivattyú hűtését a csőfal és a motor között áramló víz biztosítja, ezért soha ne telepítsük a szivattyút a kút szűrőzött részébe. Ugyancsak külön méretezést igényel a motor, ha a kút átmérője nagy. A búvárszivattyúk telepíthetőek tartályba is, ekkor egy hűtőpatronba kerülnek beépítésre. A felszínről forgatott hajtótengely új megoldás hazánkban a búvárszivattyú alkalmazásánál. A hajtótengely forgatását traktor erőleadó tengelyéről, robbanó motorról szíjhajtással, vagy elektromos motorral oldhatjuk meg, a legkisebb szivattyú átmérő 4”. Használata előnyös olyan helyeken, ahol a felszíni szivattyúk már nem alkalmazhatók és nincs elektromos áram. A kút fúrásánál követelmény a teljesen függőleges kialakítás. A szivattyúfej betonaljzaton álló fém alapzaton helyezkedik el, tartja az egymásra épített csöveket, a belül elhelyezkedő tengellyel és a kiömlő csonkot. A meghajtómű lehet szöghajtás, szöghajtás gyorsító áttétellel, vagy elektromos motor esetén egyszerű reteszes csatlakozás. Hűtését a felszívott víz átvezetése adja. A csőtagok hosszúsága 4 m, a csatlakozásoknál csapágy tartja a hajtótengelyt. Speciális kialakításúak az aknakút szivattyúk. A szivattyú az alsó részen helyezkedik el, a hajtó villanymotor felül szerelt. Az elrendezésnek köszönhetően szinte a kút fenekétől kiemelhető a víz, melynek mennyisége a kútgyűrűk átmérőjét figyelembe véve jelentős lehet. A motor hűtését a paláston belül áramló víz végzi. Egyfázisú villanymotor esetében a hőkioldó relét- 55 -
