Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
2. Öntözési rend
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei A csapadék területi és időbeli eloszlásában igen nagyok a különbségek. Az Alföld közepén (Szolnok) az átlagos évi (az 1901-1950 évek adatai alapján) csapadékösszeg 524 mm, a legnagyobb értéke 713 mm, a legkisebb 302 mm. Tenyészidőszakban az átlagos évi csapadékösszeg 302 mm, legnagyobb értéke 478 mm, legkisebb 115 mm. A PÉT és a csapadék mennyiségét összevetve érzékelhető a tenyészidőszak nagy vízhiánya e térségben. Ehhez járul, hogy a téli félév csapadéka a talajfelszín fagya, valamint a gyors hóolvadás és az ebből következő elfolyás következtében nem hasznosul teljes mértékben. A légköri szárazság - a levegő relatív nedvességtartalma 30 százalékra, vagy ez alá süllyed - leggyakrabban júliusban és augusztusban tapasztalható, évente átlagosan 10-15 alkalommal fordul elő, naponkénti tartama 3-5 óra és többnyire 2-5 napig tart. Az Alföld évi középhőmérséklete 10-11 °C, az évi átlagos periodikus ingás 23-24 °C, a hőségnapok (max. 30 °C) száma 22,5 (Püspökladány) (Magyarország éghajlati atlasza, 1970). Az öntözés időpontja az időjárási viszonyoktól (napsugárzás tartama, a levegő hőmérséklete, relatív páratartalma, a szél sebessége, csapadék mennyisége), a talajban rendelkezésre álló víz mennyiségétől és a növény igényétől függ. A szemiarid és szubhumid klímán viszonylag gyakori a csapadék az öntözési idény során, melyet számításba kell vennünk. Az 5 mm alatti egyszeri csapadék érdemben nem befolyásolja a talaj víztartalmát. A szántóföldi kísérletek azt mutatják, hogy a különböző növények nedvességoptimuma eltérő. Ez azt jelenti, hogy a maximális szárazanyagot eltérő víztartalom esetén tudják termelni. Amennyiben ismert ez a pont (nedvességigény NI), akkor ez alá nem szabad a víztartalomnak csökkennie. A legtöbb esetben a DV 50 %-ban adják meg ezt az értéket. A 4. számú ábrán látható, hogy a szabad talajfelszín párolgása is jelentős, meghaladhatja a 4 mm/nap értéket (április-május időszak). Az ET csúcsa eléri a 6 mm/nap értéket, de nagy időszakos csökkenések is láthatók júliusban is. Látható, hogy a vízfelhasználás nem tervezhető mechanikusan, azonos napi párolgással számolva, ehelyett összegezni kell az ET napi értékeit, és ennek megfelelően dönteni az öntözés időpontjáról. Különösen fontos ez az állandó telepítésű mikroöntöző rendszereknél, ahol nem kell számolni munka-, üzemszervezési problémákkal, az ET alacsonyabb értékének megfelelő kisebb mennyiségű víz adagolása könnyen kivitelezhető, a napi ET dinamika könnyen követhető. 2.1 ÖNTÖZÉSI SZAKKIFEJEZÉSEK:- Idény norma: a növény vízigényének kielégítéséhez szükséges vízmennyiség az öntözési idényben, mely tartalmazza a veszteségeket (mm, m3/ha).- Öntözővíz szükséglet: a növény vízigénye az öntözési idényben a kívánt gazdasági cél eléréséhez a természetes csapadékon felül (mm, m3/ha).- Öntözővíz adag: a növény vízigénye az öntözési fordulóban a kívánt gazdasági cél eléréséhez a természetes csapadékon felül (mm, m3/ha).- Öntözési forduló: az adott szakasz öntözésének kezdetétől a következő öntözés kezdetéig számított, vagy eltelt időszak hossza (nap).- 31 -
