Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)

1. Az öntözés és a talaj

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei

A SÁR értéke

Várható változás a talaj tulajdonságaiban

gyenge

közepes

erős

Elektromos vezetőképesség (dS/m)

< 3

>0,7

0,70,2

<0,2

3-6

>1,2

1,2-0,3

<0,3

6-12

>1,9

1,9-0,5

<0,5

12-20

>2,9

2,9-1,3

<1,3

20-40

>5,0

5,0-2,9

<2,9

3. táblázat

A SÁR és a víz sótartalmának várható hatása a vízvezetőképességre (Ayers és Westcot, 1989)

A talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására nagyadagú (> 60 t/ha) szervestrágyázást vagy meszezést végezhetünk, melynek célja a megközelítően semleges kémhatás és a kalciumtelítettség elérése. A mész mennyiségének kiszámításához figyelembe kell venni a Na tartalmat, a javítandó talajréteg vastagságát, a talaj térfogattömegét, a terület nagyságát.

A talaj folyadékfázisának kémhatását a pH értékkel jellemezzük. A talajok pH értékének megítélésekor figyelembe kell venni a következőket.- A pH érték függ a szuszpenzió készítésekor használt talajrfolyadék aránytól. Ezért csak azonos vizsgálati módszerrel kapott eredmények hasonlíthatók össze. Az általánosan használt az 1:2 talaj:víz összetétel, de találkozhatunk az 1:5 arányú, vagy a telítési kivonat elemzéséből származó adatokkal is. Ugyancsak eltérést okozhat ha a szuszpenzióban, vagy a leszűrt oldatban mérjük a kémhatást.- A talaj pH-ját hazánkban vizes vagy kálium-kloridos (KC1) szuszpenzióban határozzák meg, mely két érték jelentősen (0,5-2 pH) eltérhet egymástól. Külföldi mérési eredményeket közölhetnek CaCl2 oldat alkalmazásával is, mely egy harmadik értéket mutat.- A laboratóriumban előkészített talajból készített szuszpenzió kémhatása összefügg ugyan a jellemezni kívánt talaj pH-jával, de nem azonos vele.- A talajok pH-értéke szezonálisan változik.

1.4. AZ ÖNTÖZŐVÍZ HATÁSA ÉS KEZELÉSE

1.4.1. A vizek minősítése az eltömődés lehetősége szerint

A mikroöntözési rendszerekben a kijuttató elemek kis átmérője miatt a víz minőségével szemben az elvárások eltérőek, szigorúbbak, mint más felszíni öntözési mód esetén. Kritériumok, határértékek felállítása bonyolult feladat, mivel nehéz megállapítani az esetenként más-más összetételű és arányú biológiai, kémiai és fizikai alkotók együttes hatását az eltömődési folyamatokra.

A vízben levő anyagokat a következőképpen csoportosíthatjuk:- lebegő szerves és szervetlen anyagok,- 16 -