Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)

1. Az öntözés és a talaj

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei

50-140 —

100-1mm

30 —

20 —

W

* Ti i

Túlfolyócső

maximális vízszint szabadföldi vízkapacitás (VKsz)

nedvesség igény (NI)

minimális vízszint holtvíztartalom (HV)

JV_

Leürítő szelep

Vízkivételi

szelep

2. ábra A talaj mint víztartály

1.3. A VIZEK MINŐSÍTÉSE A SZIKESÍTÉSI HAJLAM SZERINT

Az öntözővizek mindig tartalmaznak sókat, ennek mértéke függ a víz forrásától. A talaj-, vagy rétegvizek nagyobb mennyiséget tartalmaznak belőlük, mint az állóvizek. Legkedvezőbbek ebből a szempontból a folyóvizek.

Az öntözővizek minőségét elsősorban az alábbi jellemzők alapján ítélhetjük meg.

1. Az összes oldott sótartalom, melyet mg/l-ben fejezünk ki. A jó minőségű öntözővíz összes sótartalma ne legyen nagyobb 500 mg/l-nél. Laza, homokos talajok esetében, ahol a talajvíz mélyen helyezkedik el ennél nagyobb, 800-1 000 mg/1 sótartalom is jónak minősíthető. Ez egyrészt az alacsony agyagtartalommal van összefüggésben, mivel a nagyobb koncentrációjú víz hatására sem romlik veszélyes mértékben a vízvezetőképesség, valamint kevesebb só kötődik meg, mely a téli csapadék hatására mélyebb rétegekbe lúgzódik ki. Másrészt a mélyen (3-4 m) elhelyezkedő talajvíznek nincs befolyása a felszíni réteg sóforgalmára. A víz alkalmazhatósága csak az adott talaj, a növényállomány igényének ismerete mellett állapítható meg.

Az öntözővíz sótartalmát a víz elektromos vezetőképessége (EC) alapján, közelítőleg a következőképpen lehet számítani: mS/cm vagy dS/m x 640= x ppm, vagy mg/1 mennyiségű só. A szakirodalom különböző értékeket ad meg a megengedhető összes sótartalomra vagy elektromos vezetőképességre nézve. 2

2. A víz nátrium (Na) ionjainak relatív mennyisége, az összes kation százalékában kifejezve /Na %/.- 14 -