Thyll Szilárd: Meliorációs építés (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
1. A melioráció és a rekultiváció alapfogalmai
4 csökkenéssel kell számolnunk. A rendelkezésre álló földterületeken számos termelést gátló tényezővel kell számolnunk. A mezőgazdasági termelésben az elmúlt évtizedek során jelentős változások (a gépesítés, a kemikáliák széleskörű elterjedése, intenziv fajták alkalmazása stb.) egyrészről új termőhelyi igények megfogalmazásához vezettek, ugyanakkor a pótlólagos befektetések miatt fokozódott a termelés kárérzékenysége. A termőföld csökkenése és ugyanakkor a mezőgazdasági termeléssel szemben egyre fokozódó igények a termőföld teljesítőképességének minél teljesebb kihasználását, védelmét és termékenységének növelését követeli meg. A termesztéstechnológia, a gépek hatékonyabb üzemeltetése, indokolják a termőhelyi igények jobb kielégítését. Ennek feltételei a meliorációval teremthetők meg. A hatósági megfogalmazás (20/1981. MÉM sz. és 12/1985. MÉM sz. rendelet) szerint a melioráció minden olyan tartós és lényeges hatású beavatkozás, amely a földhasználat igényeivel összhangban és a környezetvédelem követelményeinek megfelelően kedvezően módosítja a termőhelyi adottságokat . A melioráció fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggő biológiai, kémiai, fizikai és műszaki eljárások komplex rendszere, amely a talaj természetes termékenységének megőrzését, tartós növelését alapozza meg és a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeit alakítja ki. A melioráció összetevői:- a területrendezés,
