Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

5. Csapadékadatok feldolgozása

93

1 napos maximum: y

2 napos maximum: y

3 napos maximum: y

4 napos maximum: y

5 napos maximum: y

6 napos maximum: y

= o, o 9 /c-19*89/

= o,o62 /c-22,67/ = o,o6o /c-25,24/ = o,o57 /c-27,65/ = o,o57 /0-28,19/ = 0,052 /c-29,99/

Felvesszük az y = 0 és y = A- értékeket és ezeket behelyettesítjük a fenti egyenletekben.

Ha y = o, akkor az egyenletek megoldásával az alábbi értékeket kapjuk:

1

napos

maximum:

c =

19,89

mm

2

napos

maximum:

c =

22,67

ram

3

napos

maximum:

c =

25,24

mm

4

napos

maximum:

c =

27,65

ram

5

napos

maximum:

c =

28,19

mm

6

napos

maximum:

c =

29,99

mm

Ha y = 4, akkor

a cs

apadék

értékek:

1

napos

maximum:

c =

63,84

mm

2

napos

maximum:

c =

87,19

mm

3

napos

maximum:

c =

91,91

mm

4

napos

maximum:

c =

97,82

mm

5

napos

maximum:

c =

98,36

mm

6

napos

maximum:

c =

lo6,91

mm

A kapott értékeket a Gumbel-féle koordináta rendszerben felrakva, és a pontokat összekötve, megkapjuk az 1-6 napos csapadék maximumok eloszlását /61. ábra/*

A koordináta rendszerből leolvashatjuk a különböző időtartamú /T = 1,2,3,4,5,6 nap/ és különböző visszatérési idejű /T = 2,5,lo,2o évenként előforduló/ csapadék értékeket. Ezeket az értékeket egy külön koordináta rendszerben ábrázolva megkapjuk a júniusi 2,5,lo,2o évenként várható

1,2, 3,4,5,6 napos csapadék maximumok ábráját /62. ábra/.

Az ábráról leolvashatjuk, hogy pl. 2 évenként mennyi lehet az a 1,2, 3,4,5,6 napos csapadék maximumok várható értéke. Ez az érték igen fontos mind a felszini, mind a felszin alatti vizrendezés tervezésénél.