Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Csapadékadatok feldolgozása
75 9- táblázat Év C / mm/ Év C / mm/ Év C /mm/ Év C /mm/ 1954 111 1959 58 1964 I08 1969 79 1955 45 i960 46 1965 lo2 197o 129 1956 74 1961 93 1966 57 1971 73 1957 36 1962 37 1967 65 1972 53 1958 49 1963 59 1968 42 1973 117 5-4.1. Havi csapadékösszegek feldolgozása, Gauss-féle valószínűségi koordináták alkalmazásával. A feldolgozást a következő lépésekben végezzük, /lo. táblázat/ 1. A csapadék adatokat csökkenő sorrendben rendszerezzük. 2. Kiszámítjuk a csapadék adatsor középértékét /c/ 3« A következő oszlopban az adatokat 1-től n-ig sorszámozzuk. / 4. Kiszámítjuk az egyes m értékekhez tartozó csapadék adatok előfordulási valószinüségét /p % / 5» Kiszámítjuk a visszatérés /ismétlődés/ idejét /T/ 6. Képezzük az egyes csapadék értékek /c^/ és az adatsor középérték /c/ különbségét /c.-c/ 7> Képezzük az előbbi különbségek négyzetét, majd az oszlopot összegezzük. 8. A már' megismert összefüggés alapján kiszámítjuk a közepes négyzetes eltérést / Q*/. 9- Képezzük a közepes négyzetes eltérés átlagát / Q* / /A számitás táblázatos formában a következő oldalon,#a lo. táblázatban látható/ lo. Ábrázoljuk a csapadék értékeket, az előfordulási valószinüség függvényében, Gauss-féle valószinüségi koordináta rendszerben, a következők szerint. A c értéket a p = 5° % valószinüségi érték, majd a /c - (5* / értéket a 16 % ill. /c + Qf/ értéket a 84 % előfordulási valószinüségét ellenében ábrázoljuk. A három pontot egy egyenessel összekötve megkapjuk a júniusi csapadék összegek valószinüségi ábráját /tartóssági ábra 59- ábra/
