Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Csapadékadatok feldolgozása
72 5.2. A mértékadó csapadék fogalma. A csapadék mennyiségét statisztikai változónak tekintjük, melynek értéke függ- az évszaktól,- a választott időtartamtól,- a vizsgált területtől. Minél nagyobb a csapadék mennyisége, egy adott időtartamon belül, annál ritkább az előfordulása. Következésképpen minél nagyobb csapadékértéket tekintünk a tervezés szempontjából mértékadónak, annál magasabb lesz a kivitelezés költsége és ugyanakkor kisebb lesz a kockázat. Az elmondottakból következik, hogy minél gyakrabban előforduló csapadék értékre méretezünk, annál kisebb lesz a beruházási költség, ugyanakkor nő a kár bekövetkezésének /árviz, talajvizszin emelkedés, belvizképződést, stb/ kockázata. A két szélső, érték között meg kell találni azt az optimális érté* két, mely mellett a kivitelezés költsége viszonylag alacsony és a kockázat még elfogadható. A vizgazdálkodási létesítmények tervezésénél nem elegendő a csapadék mennyiségének ismerete, hanem tudnunk kell azt is, hogy bekövetkezésére milyen gyakran számíthatunk. Egy bizonyos valószinüséggel bekövetkező csapadék mennyiségére a csapadékmérő állomásokon mért adatok alapján, statisztikai feldolgozás utjár következtetünk. A p valószinüséggel előforduló csapadékok közül az lesz a mértékadó, amely összhangban áll a műtárgy vagy csatorna műszaki- gazdasági jelentőségével. 5.3« Hidrológiai statisztikai alapfogalmak. A hidrológiai jelenségek /csapadék, lefolyás, stb/ bizonyos közelítéssel véletlen jelenségeknek tekinthetők, igy vizsgálatukhoz alkalmazhatjuk a matematikai statisztika módszereit. A különböző vizsgálati módszerek ismertetése előtt szükséges a számiI tásoknál előforduló statisztikai paraméterek definiálása. I
